Rák, tumor, daganat, neoplázia … avagy a félelem szinonímái …

Mi okozza a daganatos megbetegedéseket?

A daganatos elváltozások a legrettegettebb betegségek közé tartoznak. Szinte mindenkinek van valamilyen személyes érintettsége a szűkebb vagy szélesebb családi, baráti, ismerősi körben előfordult megbetegedések kapcsán. Az innen jövő, azaz hozott tapasztalatok nagyban befolyásolják a bennünk kialakuló reakciókat, félelmeket, mikor kedvencünkön diagnosztizálnak tumoros betegséget.

A rák összefoglaló köznyelvi elnevezése azoknak a malignus, azaz rosszindulatú betegségeknek, melyek kontrollálatlan sejtnövekedéssel és osztódással járnak.

Orvosi értelemben a tumorok lehetnek jóindulatúak, illetve rosszindulatúak egyaránt. A jóindulatú daganatok nem hajlamosak agresszíven átszőni a környező szöveteket, jól körülhatároltak, lassan növekednek és nem képeznek távolabbi szervekben áttéteket. A rosszindulatú tumorok (rákos elváltozások) helyileg invazívan, a környező szöveteket károsítva, gyorsan növekednek, gyakran betörnek a véráramba, nyirokáramba és így távoli szervekbe eljutva új gócokat hoznak létre, azaz áttáteket képeznek.

Az egyik leggyakoribb kérdés, amire a gazdik szeretnének választ kapni, hogy mitől alakul ki a daganat? Mivel a tumorok multifaktoriális betegségek, azaz kialakulásokhoz több tényező együttes jelenléte szükséges, a kérdés megválaszolása nem könnyű és nem is mindig lehetséges a konkrét ok(ok) megnevezése.

A daganatok kialakulásában


  • genetikai tényezők,

  • hormonális hatások,

  • kémiai faktorok,

  • fizikai faktorok

  • és bizonyos vírusok is

szerepet játszhatnak.

Genetikai okok és egy kis sejtbiológia

A rákos sejtek normál sejtekből keletkeznek olyankor, mikor a sejt örökítőanyaga megsérül. Az örökítőanyag, azaz DNS minden sejtben megtalálható, ez irányítja a sejtfunkciókat, növekedést, fehérjék szintézisét és a sejthalált. Egy normál sejtben, ha megsérül a DNS, akkor azt a reparáló, azaz javító mechanizmusok kijavítják, vagy a sejt elpusztul.

Daganatos sejt elektromikroszkópos felvétele

Daganatos sejt elektromikroszkópos felvétele

A daganatos sejtben a sérült örökítőanyag nem javítódik ki, viszont a sejt nem pusztul el. Sőt, egyre több rendellenes DNS-sel rendelkező kóros sejt keletkezik. Ezek a klónsejtek ugyanazzal a sérült DNS-sel bírnak, mint az eredeti daganatos sejt.

A kutatók ezért azt mondják, hogy a rák olyan genetikai betegség, amely nem feltétlenül öröklődik. Az örökítőanyag megváltozását mutációnak nevezzük, mely új genetikai tulajdonság kialakulásához vezet.

A daganatok a sejtosztódás alatt rendszerint nem egy mutációból, hanem  mutációk sorozatából erednek. A DNS lánc géneket alkot, a gének pedig kromoszómákba rendeződnek. Ahogy már említettük, a gének szabályozzák a sejtfunkciókat, így pl. a növekedést, osztódást, de a gének hordozzák a fehérjék szintéziséhez szükséges információkat is. A mutációk véletlenszerűen és hirtelen jelentkeznek, kialakulásuk járhat a szervezet számára előnyös és hátrányos hatással is, a kialakult változások tartósak, azaz az egy szervezeten belüli utódsejtekre is öröklődnek.

Sokféle mutációs mechanizmus létezik, van, amelyik a DNS lánc egy-egy pontját változtatja meg (pontmutáció), mások a kromoszómák hosszabb szakaszain okoznak minőségi vagy mennyiségi változást (kromoszómamutációk).

A kisebb génszakaszt érintő mutáció is hozhat magával jelentősebb, drámaibb változást az egyedre nézve, melynek akár orvosi következményei is lehetnek. Pontmutáció okozza pl. az emberek albinizmusát, melynél a szőrszálak, haj és bőr melanin pigmentje teljesen vagy részlegesen hiányzik, emiatt fehér a haj és a testszőrzet.

A legtöbb mutáció „csendes” marad, azaz nem okoz funkciózavart a sejtműködésben. Daganatok kialakulásához azok a mutációk vezetnek, melyek bizonyos szabályozó fehérjéket érintenek. Egyes szabályozó fehérjék közvetíthetnek a sejtosztódást, sejtnövekedést serkentő jeleket, más fehérjék gátolják a sejtosztódást, kijavítják a DNS átmásolódása közben kialakult hibákat, vagy épp a normál körülmények közt bekövetkező sejthalált szabályozzák.

A daganatok kialakulásához vezető genetikai változások, mutációk öröklődhetnek, ha azok az ivarsejteken (petesejtek, spermiumok) manifesztálódnak. Ezek öröklött mutációk, melyek minden utódsejtre öröklődnek.

Fizikai és kémiai faktorok

A mutációk létrejöhetnek a születés után is, külső (szervezeten kívüli) és belső (szervezeten belüli) faktorok, úgynevezett mutagének hatására.

Külső mutagén pl. a cigarettafüst, vagy az UV sugárzás, belső mutagén pl. a krónikus gyulladások során felszabaduló szabadgyökök. Ezek az ún. szerzett mutációk.

Carcinogének

Azokat a mutációkat kiváltó tényezőket, melyek daganatok kialkulásához vezetnek, carcinogéneknek hívjuk.

Carcinogének lehetnek különböző kémiai faktorok, mint pl. a cigeratta füst, különböző növényvédő és rovarölő szerek. A környezetből kedvencünk által passzívan belélegzett dohányfüst bizonyítottan növeli a kutyák és macskák közt a lymphoma kialalkulásának kockázatát. Egyes kutatások szerint a dohányfüst carcinogén összetevői a cicák nyalakodása közben elősegiítheti a laphámcarcinoma kialakulását.

cigaretta füst

cigaretta füst

Néhány vizsgálat alapján bizonyos növényvédőszerek alkalmazása összefüggésbe hozható kutyák lymphomás betegségeivel.

Fizikai okok is szerepelhetnek mutációk, így daganatok kialalkulásában. Humán gyógyászatban közismert „rákkeltő” faktor a napból származó UV-B sugárzás, mely igazoltan növeli laphámcarcinoma kialakulását kutyák és macskák pofatájékán, fülén, orrán, főleg a fehér szűrű, világos bőrű egyedeken.

Az idült gyulladás, trauma is okozhat neoplasztikus átalakulást az adott területen, pl. idült szaruhártya gyulladás, belső szemgyulladás, szemlencse sérülése kapcsán később kialakulhat daganat a szemgolyó belsejében vagy a szaruhártyán.

Fizikai okok közé tartoznak az alacsony frekvenciájú mágneses mezők is, melyeket pl. a háztartási gépek, elektromos vezetékek bocsátanak ki magukból, bár ezeket egyelőre csak humán vizsgálatok igazolták, háziállatokon kialakult neopláziák kapcsán nem jelentek meg az összefüggést igazoló tudományos írások.

Ionizáló sugárzás

Az ionizáló sugárzás az emberi- és állatgyógyászatban egyaránt ismert carcinogén és egyben a daganatok kezelésére használt általános kezelési mód. Hogyan magyarázható ez az ellentmondás?

A gyorsan osztódó sejtek érzékenyebben reagálnak az ionizáló sugárzásra, ezt használja ki az orvostudomány a rák elleni küzdelmeben. A rákos sejtek DNS-e a besugárzás hatására károsodik, így a daganatos sejt elpusztul. Ez a hatás azonban nem szelektív, a sugárkezelés az egészséges sejteket is károsíthatja. A sejtkárosító hatás azokban az egészséges sejtekben, melyek nem pusztulnak el,  rendszerint évekkel, évtizedekkel később okozhat daganatos elváltozást. Az állatgyógyászatban a kisállatok rövidebb életciklusa miatt a kései sugármellékhatásokkal rendszerint nem kell számolni.

Vannak olyan módszerek a sugárkezelésben, melyek lehetővé teszik, hogy az ép szöveteket minél kevésbé károsítsa a besugárzás, ilyen pl. a sztereotaktikus sugárkezelés, ahol különböző képalkotó eljárásokkal minél pontosabban feltérképezik a daganatok alakját, ezt számítógép segítségével modellezik és a besugárzás során különbüző terelő-lemezek beiktatásával alakítanak ki olyan sugárirányt, ami így lényegesen kevésbé roncsolja az ép szöveteket.

A csonttörések rögzítésére behelyezett fém implantátumok bizonyos egyedeknél irritálhatják a csonthártyát és az állandó szöveti izgalom daganatok kialakulásához vezethet. Ezt a tézist számos kutatás vizsgálta, és több közülük nem tudta igazolni az összefüggést. Akadnak azonban olyan esetleírások, ahol kutya hasüregi műtétnél „bent felejtett” géz a bélfal daganatát okozhatta, 6 évvel az operáció után.

Az azbeszt az egyik legközismertebb carcinogén, embereknél és kutyáknál is fokozza bizonyos daganattípusok kialakulását, főként a mellüregben, tüdőben.

azbeszt az egyik legismertebb carcinogén

azbeszt az egyik legismertebb carcinogén

Hormonális hatások

Ivartalanítatlan szuka kutyák leggyakoribb daganatos betegsége az emlődaganat. Az első tüzelés előtt végzett ivartalanítás jelentősen csökkenti az emlődaganat kialakulásának valószínűségét.

A 3. ivarzás után végzett ivartalanítás viszont már nem tudja megelőzni, csökkenteni a rosszindulatú emlőtumorok kialakulását. Bizonyos ivarzásmegelőzésre használt hormonok szintén növelhetik kutyák emlődaganatának kockázatát.

Kan kutyák jóindulatú végbélnyílás körüli adenomái nemi hormonfüggőek, melyek ivartalanítás után, tesztoszteron hiányában gyakran teljesen visszahúzódnak. Prosztata daganatok viszont gyakrabban fordulnak elő ivartalanított kan kutyákban, mint nem ivartalanított társaikban.

Vírusok

A humán és az állatgyógyászatban is régóta ismertek olyan vírusok, melyeknek szerepe van neoplasztikus betegségek kialakulásában. Ilyenek többek közt a papilloma vírusok, melyek felelősek a bőrön, illetve a nyálkahártyákon létrejövő tumorok létrejöttéért.

Emberekben a humán papilloma vírus bizonyos altípusai felelősek a méhnyakrák kialakulásáért.

Kutyák papillomavírusai rendszerint fiatal, illetve immunhiányos egyedekben indukálnak rendszerint jóindulatú fejtájéki, szájüregi karfiolszerű növedékeket, de ezek idővel malignizálódhatnak, azaz rosszindulatúvá is válhatnak.

Macskák papillomavírusai inkább lapos plakkokat alakítanak ki a szőrrel fedett testrészeken és jóval ritkábban talákozunk vele a klinikumban, mint a kutyák vírusos papillomáival.

Macskák vírusfertőzései közül a macska leukémia vírusnak (Feline Leukemia Virus = FeLV), a macska AIDS vírusnak (Feline Immunodeficiency Virus = FIV) és a macska szarkóma vírusnak (Feline Sarcoma Virus = FeSV) van nagy klinikai jelentősége.

A leukózis vírus a vérképző rendszer, nyirokrendszer daganatainak kialakulásában játszik szerepet. Limfómás macskák 20%-a leukémia vírussal fertőzött, bár orrüregi és bélrendszeri limfómás cicák sokszor negatívak a FeLV vírusra tesztelve. Bár nem minden limfómás macska leukémia-pozitív, de egy leukémia vírussal fertőzött cica 62x hajlamosabb limfóma kialakulására, mint nem fertőzött társa.

FeLV terjedése

FeLV terjedése

A macska AIDS vírus szintén vér- és nyirokrendszeri daganatok, illetve szarkómák és bizonyos karcinómák kialakulásárt tehető felelősnek, melyek szintén rosszindulatú daganatok.

A macska szarkóma vírus a leukémia vírusból alakul ki az egyed saját génjeinek rekombinációjából. Fibroszarkóma típusú daganatokat alakítanak ki a bőr alatti kötőszövetben, főleg fiatal egyedekben, melyekből a betegség előrehaladtával a belső szervekben is képződhetnek áttétek. Ezek a cicák mindig FeLV vírus pozitívak. A kutatók egyelőre nem tudják, hogy macskáról macskára terjed-e ez a fertőzés vagy csak a leukémia vírus fertőzés vihető át, mely a gazdaszervben módosul szarkóma vírussá.

Látható tehát, hogy a daganatok kialakulása rendkívül bonyolult és összetett folyamat és a mechanizmus lépcsőjében csak néhány olyan elem van, amit esetleg befolyásolni tudunk (pl. UV-B sugárzás elleni védelem) és itt is inkább csak a megelőzés szintjén tudunk beavatkozni, már kialakult daganatok esetén sebészi-, gyógyszeres- illetve sugárterápiás kezelésre van lehetőség.