Daganatos betegségek és az elhízás közötti kapcsolat

Az elhízás és a daganatos betegségek összefüggéseinek humán és állategészségügyi vonatkozásai

Az elhízás olyan állapot, amelyben a testzsír egészségtelen mennyiségben és / vagy eloszlásban van testünkben.  Az elhízás mérésére a kutatók általában a testtömeg-index (BMI =body mass index) néven ismert skálát használják. A BMI-t úgy számíthatjuk ki, hogy egy személy súlyát (kilogrammban) elosztjuk a magasság (méterben) négyzetével. Pl. ha valaki 170 cm, azaz 1,7 m magas és 60 kg, akkor a testtömegindexe: 60/ 1,7×1,7 = 20,76 , azaz normális alkatúnak számít.

A BMI-vel jól mérhető az elhízás, és a legtöbb ember számára a testzsír eléggé jó (bár közvetett) mutatója.  A testzsír eloszlását tükröző BMI-t és egyéb méréseket gyakran használják az elhízás és a betegség kockázatának mutatójaként. Gyerekek testtömegindexére külön BMI skálát használnak.

Kutyáknál és cicáknál általában 9 fokozatú skálát használnak a kondíció megbecslésére

Kutyák kondíciójának mérése

• az 1-3. csoportba a normál kondíció alatti (súlyosan, nagyon és kissé sovány) egyedeket sorolják,
• a 4-5. csoportba tartoznak az ideális testalkatú kedvenceink,
• a 6-9. csoportba a túlsúlyos, illetve elhízott kutyák és cicák tartoznak.

1. csoport – kórosan sovány

Az 1. csoport kórosan sovány egyedeinél a bordák, az ágyékcsigolyák, medencecsontok és minden csontos kiemelkedés határozottan láthatóak, messzebbről nézve is. Nincs látható zsír a bőr alatt.  Az izomtömeg egyértelműen megfogyatkozott.

Cachexiás kutya – kórosan sovány

2. csoport – sovány

A 2. csoport nagyon sovány állatkáinál a bordák, az ágyékcsigolyák és medencecsontok könnyen észrevehetők. Nincs tapintható zsírszövet. Néhány csontos kiemelkedés látható. Az izomtömeg kissé megfogyatkozott.

Sovány kutya

3. csoport – kicsit sovány

A 3. csoportban a kicsit sovány kutyák, cicák tartoznak, akiknél a bordák könnyen tapinthatóak, és gyakran láthatóak is, nincs felettük tapintható zsírszövet. Az ágyékcsigolyák teteje látható. A csípőlapát kiemelkedik. A derékrész határozott, a has felhúzott.

4-5. csoport – ideális kondíció

A 4-5. csoportba tartoznak a teljesen ideális kondícióval bíró egyedek: náluk a bordák könnyedén tapinthatók, nincs vagy csak minimális zsírszövet van a bőr alatt. Felülről nézve a derékrész elkeskenyedő,  a has felhúzott.

Normál kondíciójú kutya

6-9. csoport – túlsúlyos kutyák

A 6. csoportban a bordák felett enyhe felesleg tapintható, a derékrész felülről látható, de nem feltűnő, a has kevésbé felhúzott.

A 7. csoportban a bordák már nehezebben tapinthatók, jelentős zsírszövet borítja őket. Az ágyéktájékon és a faroktőnél észrevehető zsírpárnák vannak. A derékrész behúzódása nem vagy alig megfigyelhető, a has nem felhúzott.

A 8. csoportban a bordák mély tapintással nem vagy alig tapinthatók. Jelentős zsírpárnák vannak az ágyéktájékon és a faroktőnél. Derékrész nem látható. A has kiteltsége nyilvánvaló.

Elhízott tacskó

A 9. csoportban a súlyosan elhízott állatoknál masszív, vastag zsírszövet borítja a mellkast, a csigolyák nyúlványait és a faroktövet. Zsírpárnák megjelennek a nyakon és a végtagokon is. A derékrész nem látható, a has lóg és átmérője jelentősen megnagyobbodott.

Súlyosan elhízott macska

A normális testsúlyú emberekkel összehasonlítva a túlsúlyos vagy elhízott emberek nagyobb kockázati csoportba tartoznak számos betegség esetében, beleértve a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, a stroke-ot és számos daganatos betegséget. Az extrém vagy súlyos elhízás a halálozási arány növekedésével is jár, a különbőző szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák a vezető halálok a fejlett országokban.

Vannak olyan tumoros megbetegedések, melyek igazoltan nagyobb valószínűséggel fordulnak elő túlsúlyos vagy elhízott emberekben, mint normál testalkatú felnőttekben:

• a nőknél az endometriális, azaz a méh nyálkahártyáját érintő daganatok: 2x-4x-7x gyakoribbak, az elhízás mértékével egyenesen arányosan,
• nyelőcső adenokarcinóma: 2x-4x gyakoribb,
• nyelőcsőhöz közeli gyomordaganatok: 2x gyakoribbak ,
• májdaganatok: 2x gyakoribbak (férfiaknál szorosabb az összefüggés a májdaganatok és az elhízás közt, mint nők esetében),
• vesedaganat: 2x gyakoribb,
• myeloma multiplex: 10-20%-kal gyakoribb,
• meningioma (az agy és a gerincvelőt körülvevő membránokban kialakuló lassan növekvő daganat): 20-50%-kal gyakoribb,
• hasnyálmirigyrák: 1,5x gyakoribb,
• vastagbéldaganatok: 30%-kal gyakoribbak (férfiaknál erősebb az összefüggés),
• epehólyag tumorok: 20-60%-kal gyakoribbak (nőknél szorosabb az összefüggés, mint férfiaknál),
• emlődaganatok: posztmenopauzás nőknél 20-40%-kal gyakoribbak,
• petefészekdaganat: 10%-kal gyakoribb,
• pajzsmirigy daganat: 10%-kal gyakoribb
• prosztata daganat: nagyobb eséllyel alakul ki és rosszabb a kimenetele túlsúlyos férfiakban.

Számos lehetséges mechanizmust írnak le az elhízás és a daganatok kockázatának összefüggésében. Az elhízott emberek szervezetében gyakran krónikus, enyhe mértékű gyulladásos reakciók zajlanak, amelyek idővel rákkeltő DNS-károsodást okozhatnak. Ilyen pl. a gastrooesophagealis reflux, a krónikus epehólyaggyulladás, epekövek, krónikus fekélyes vastagbélgyulladás.

Hormonok – leptin, adiponektin

A zsírszövet képes hormonokat, pl. ösztrogént termelni, melynek magas szintje az emlő, a méh, a petefészek és más rákos megbetegedések fokozott kockázatával jár.

A zsírsejtek adipokineket, azaz olyan hormonokat is termelnek, amelyek stimulálják vagy gátolják a sejtnövekedést. Pl. a leptin nevű adipokin elősegíti a sejtproliferációt, így akár kóros sejtburjánzást is elősegíthet. Egy másik adipokin, az ún. adiponektin, pont ellentétes hatású, mint a leptin, azaz gátolja a sejtszaporodást. Ezen hormonok mennyisége kevesebb az elhízott emberekben, mint a normális testalkatú egyénekben.

Az Adelaide-i Orvostudományi Egyetemen a prosztatarák és az elhízás kapcsolatát vizsgálták. Az elhízás a fejlett, magas jövedelmű országokban az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma. Dr. Adel Aref onkológus Phd hallgató 970 dél-ausztrál férfi egészségügyi adatait tanulmányozta és vizsgálta az elhízás hatásait a vérben kimutatott prosztata-specifikus antigén (PSA) szintekre, illetve a tesztoszteron és az ösztrogén mennyiségére.

Kutatásuk azt igazolja, hogy a prosztatarák kialakulását az elhízás befolyásolhatja. A vérben lévő prosztata-specifikus antigén (PSA) emelkedett szintje a prosztatarák jelzője lehet, és további diagnosztikai vizsgálatokhoz vezethet. A PSA szintjét a tesztoszteron (férfi nemi hormon) növeli. A súlyos elhízásban szenvedő férfiaknál a PSA koncentráció alacsonyabb, mint a soványabb férfiaknál, és ez összefüggésben van az alacsonyabb tesztoszteron szinttel.

Az elhízott emberekben sokszor magasabb az inzulin és az IGF-1, azaz az inzulinszerű növekedési faktor-1 vérszintje, ezek pedig elősegíthetik a vastagbél, a vese, a prosztata és az endometriális daganatok kialakulását.

A fentieken túl a zsírsejtek közvetlen és közvetett hatással lehetnek más sejtnövekedésben, sejtosztódásban szerepet játszó szabályozókra, enzimekre (pl. mTOR kináz, AMP-aktivált protein kináz) is.

De mi a helyzet az elhízott házikedvencek esetében?

Házikedvenceink elhízása ugyanúgy számos negatív hatással van az egészségi állapotukra, mint az emberek esetén.

Túlsúlyos kutyáknál és cicáknál gyakrabban fordul elő cukorbetegség, szívbetegség, légzési nehézségek, magas vérnyomás, ízületi problémák, daganatos kórformák, hogy csak a leggyakoribb következményeket említsük.

Az elhízás kedvenceink esetében is növeli a megbetegedések kockázatát

Az elhízás leggyakrabban azért alakul ki, mert több táplálékot adunk kedvencünknek, mint amennyit felhasznál a napi tevékenységeihez. Egy aktív vadászeb, vagy egy munkakutya nyilván több tápanyagbevitelt igényel, mint a kertből ki sem mozduló Buksi, aki csak akkor szalad előre, ha jön a postás vagy Fifi, aki naponta csak 2-3 x 15 percet van mozgatva, egyébként ideje nagy részét a lakásban tölti.

A kutyák és cicák közt ugyanúgy akadnak nagy étkűek, akik a vasszöget is megennék és vannak olyanok, akik nem eszik meg a kiporciózott ételmennyiséget sem vagy épp hullámzó az étvágyuk anélkül, hogy bármi bajuk lenne.

Zabagép üzemmód

Az ideális kondícióhoz a minőségi táplálék biztosítása is fontos. A jó minőségű prémium tápokat egyszerű adagolni a rajtuk található etetési útmutató alapján, míg a házilag összeállított eledelt (akár nyersetetésről, akár főtt táplálékról van szó) fogyasztó állatoknak érdemes “tudományos” etetési ajánlásokat nézni, illetve a fogyás-hízás alapján beállítani a megfelelő adagot.

Ha azonban annak ellenére, hogy odafigyelünk az etetett mennyiségre és minőségre, betartjuk a javaslatokat, megfelelően porciózunk és kedvencünk mégis gömbölyödik, akkor érdemes felkeresni egy állatorvost, mert az elhízásnak lehetnek belgyógyászati, pl. hormonális okai is, és az alapbetegség kezelésével a túlsúlytól is megszabadulhat kedvencünk.

Figyeljünk oda kedvencünkre és ne hízlaljuk el!