A pajzsmirigyek páros hormontermelő szervek, melyek a gégetájékhoz közel, a nyak felső harmadában, azon belül az alsó részen, a légcső két oldalán helyeződnek. Átlagosan kb. 15 mm hosszúak és 2-3 mm szélesek, hosszúkás alakúak és normálisan nem tapinthatóak. Hozzájuk szorosan kapcsolódnak a mellékpajzsmirigyek, melyeknek a parathormon termelése által a kalcium szabályozásban van szerepük. Az egyedfejlődés során előfordulhat, hogy pajzsmirigyszövet más helyeken is kialakul, például a nyelv alatt, a nyak alsó részén vagy a mellkasban. Ezt a megjelenést ectopiás elhelyezkedésnek nevezik.
A pajzsmirigy megfelelő működése elengedhetetlen a szervezet anyagcsere-folyamatainak irányításában. Hormonjai befolyásolják a zsírok, fehérjék és szénhidrátok felhasználását, a szívműködést, az idegrendszert, a hőszabályozást, valamint a növekedést és fejlődést is. A pajzsmirigy két alapvető hormonja, a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3) kulcsszerepet játszik ebben a szabályozásban.
A macskák pajzsmirigy daganatai sok tekintetben különböznek a kutyákétól, mert ezek jellemzően jóindulatú elváltozások, adenomák, ami kedvező kilátásokat biztosít a kezelési lehetőségek és az állat hosszú távú életminőségének szempontjából. Az adenoma ugyanis nem növekszik lényegesen, nem szövi át a környező struktúrákat, és nem képez áttéteket a szervezet más részeibe.
Kezelés azért szükséges, mert a daganat általában fokozott hormontermelődéshez vezet (funkcionális daganat) és megemelkedik a tiroxin (T4) szintje. Ez a következményesen kialakuló pajzsmirigy túlműködés (hyperthyreosis) a leggyakrabban előforduló hormonális betegség, melyet rendszerint idősebb, 10 év feletti cicákban diagnosztizálunk. Az esetek kb. ⅔-ában mindkét pajzsmirigy érintett, a maradék ⅓-ban egyoldali elváltozás okozza a tüneteket.
Macskákban a rosszindulatú pajzsmirigy tumorok (általában carcinomák) aránya csupán 1-2 %, ezek viszont invazívabban növekednek és nagyon gyakran képeznek metasztázist a környező nyirokcsomókba és a tüdőbe.
Mik a pajzsmirigy daganat leggyakoribb tünetei?
Egyrészt a pajzsmirigyben kialakuló adenoma magának a szervnek a megnagyobbodását okozza. A méretbeli növekedés általában nem jelentős, de a fizikális vizsgálat során a nyaktájékon normálisan nem érezhető pajzsmirigy ilyenkor általában tapinthatóvá válik, és akár jelentősen meg is nagyobbodhat.
Másrészt a cicákban a jóindulatú adenomák általában funkcionálisak (hormontermelők), aminek az egész szervezetre kiható következményei vannak a megemelkedett tiroxin (T4) szint miatt. Ezt nevezzük hyperthyreosisnak, vagy magyarul pajzsmirigy túlműködésnek. Tipikus jelenség, hogy az érintett idősödő cicák az anyagcsere felgyorsulása miatt jó étvágy, vagy kifejezett falánkság ellenére egyre soványabbá válnak. Emellett fokozott vízfogyasztást, hányást, hasmenést, néha nyugtalanságot, vokalizációt, agresszívebb viselkedést is észre vehetnek a gazdik. Idővel a szőrzet is borzalttá, tompa fényűvé válik.
A megnövekedett tiroxin szintnek jelentős hatása van a szívműködésre is. A szívverés szaporává válik, a szívizom következményesen megvastagszik, jelentkezhet szívzörej és ritmuszavar is, ezek is felkelthetik az állatorvos gyanúját a betegségre. A hyperthyreosis és a szívbetegség thromboemboliás szövődményekkel járhat, melynek során a szívben keletkező thrombus a hasi aorta szűkebb szakaszán elakad, ezzel jelentős fájdalmat, súlyos keringési zavart, és a hátulsó végtagokon bénulásos tüneteket okoz.
Hyperthyreosis esetén a vérnyomás is megemelkedik, emiatt következményesen leválhat a retina és az állat hirtelen megvakulhat. A látásvesztés miatt a cica nekimehet az útjában lévő dolgoknak, vagy elvéthet egy-egy ugrást, a pupillák pedig világosban is nagyok, tágultak, mert a levált retina nem érzékeli a fényt.
Hogyan diagnosztizáljuk a pajzsmirigy tumorokat?
Cicákban nem ritka, hogy egy időskori szűrővizsgálat, vagy más probléma miatti vérlabor vizsgálat során derül fény az emelkedett T4 hormon szintre. A pajzsmirigyek megnagyobbodása a nyaktájék tapintásos vizsgálatánál gyakran érezhető.
Mivel cicákban az elváltozás általában jóindulatú, náluk csak jelentősen megnagyobbodott pajzsmirigy gyanúnál szoktuk szorgalmazni a CT vizsgálatot, ami viszont rosszindulatú tumor esetén fontos a daganat eredetének, lokális inváziójának meghatározására és áttétkeresés miatt.
Milyen kezelési lehetőségek jönnek szóba egy pajzsmirigy daganatos cicánál?
Gyógyszeres kezelés:
A jóindulatú daganat által okozott hormon túlsúly antitireoid terápiával (gyógyszerek, gyógytápok) kezelhető.
Ennek többek között az az előnye, hogy nem tesszük ki az idős, beteg állatot egy nagyobb kockázattal járó műtétnek, hátránya viszont, hogy a kezelést az állat élete végéig folytatni kell.
Műtét:
Cicákban a pajzsmirigy eltávolítására a gyakorlatban ritkán kerül sor, mivel a tüneteket okozó daganat szinte mindig jóindulatú. Az adenoma nem okoz lokálisan nagy duzzanatot, nem olvasztja be a környező szöveteket és nem képez áttéteket sem. Ha valaki mégis szeretné műtéttel orvosolni a problémát, előtte szcintigráfiára is szükség van annak megállapítására, hogy egy vagy mindkét lebenyben van-e adenoma? Műtét abban az esetben jöhet szóba, ha csak az egyik oldali lebeny érintett, ez viszont csak az esetek kb. 30%-ban teljesül.
Mindkét pajzsmirigy érintettsége és eltávolítása esetén legalább az egyik oldali mellékpajzsmirigyet meg kell óvni, ami a két szerv szoros kapcsolata miatt nehéz. A mellékpajzsmirigyek egyidejű eltávolítása a kalcium szabályozás felborulását is magával hozná. Ezen felül, ha mégis eltávolítják az egyik pajzsmirigyet, későbbiekben a megmaradt pajzsmirigyben is kialakulhat adenoma. Ráadásul a hyperthyreosishoz társuló szervi betegségek növelhetik az altatási és sebészeti kockázatokat, így műtét elsősorban azokban a kivételes esetekben javasolt, amikor rosszindulatú folyamatra van gyanú.
Radiojód terápia:
ennek során a sugárzó jódizotópot (I131) intravénásan adják be az állatnak, ezt a beteg pajzsmirigyszövet veszi fel és elpusztítja a beteg sejteket, viszont az állat maga is sugárzóvá válik, ezért egy ideiig speciális kórházban kell maradnia, hogy a környezet sugárterhelését megakadályozzák.
Cicákban a terápiás lehetőségek függhetnek az életkortól, az esetlegesen egyidejűleg fennálló társbetegségektől (pl. szív- és vesebetegség), és bizonyos vizsgálati (pl. szcintigráfia) és kezelési módszerek (pl radiojód terápia) költségeitől és elérhetőségétől.