Szájüregi daganatok kutyáknál és macskáknál

A szájüregi daganatok a kutyák és macskák gyakori tumoros megbetegedései, különösen a középkorú- és idősebb állatok esetében. Mivel a szájüreg kevésbé látható terület, ezek az elváltozások hetekig vagy akár hónapokig is növekedhetnek anélkül, hogy tudomásunk lenne róluk. Habár nem minden szájüregi növedék vagy csomó rosszindulatú, ugyanakkor kifejezetten magas a malignus elváltozások aránya, különösen a cicáknál. Ezért minden, a szájüregben észlelt csomó, göb, szövetszaporulat, duzzanat, fekély vagy nem gyógyuló seb állatorvosi kivizsgálást és legtöbbször mintavételt igényel.

A kutyák daganatos betegségeinek kb. 6-7%-át teszik ki a szájüregi tumorok. Kan kutyákban előfordulásuk kb. 2,4x gyakoribb, mint szukákban. A fajták közül leggyakrabban a német juhász, golden retriever, cocker spániel, pointer, weimari vizsla, boxer, chow-chow, gordon szetter és törpe uszkár terhelt ezzel a betegséggel.

Kutyák leggyakoribb szájüregi daganatai az orális melanomák, ezt követi szorosan a laphám carcinoma, majd kissé leszakadva a fibrosarcoma, de számos egyéb daganattípus is diagnosztizálásra kerül, így előfordul osteosarcoma, chondrosarcoma, egyéb sarcoma típusok, ameloblastoma, mastocytoma, lymphoma és ritkább daganatok is. Emellett szerencsére gyakran találkozunk olyan elváltozásokkal is, amelyek a jóindulatú szájüregi daganatok csoportjába tartoznak.

Macskáknál a daganatos betegségek kb. 3%-át teszik ki a szájüregi tumorok, ezek közül magasan a laphám carcinoma vezeti a statisztikát a maga 70-80%-os előfordulási gyakoriságával, a fibrosarcoma kb. 10-20%-kal követi, cicákban a melanoma viszonylag ritka, a szájüregi daganatok kb. 3%-át teszi ki.

A szájüregi daganatok tünetei

Sajnos a szájüregi daganatok sokáig rejtve maradhatnak. Az első tünet gyakran a lehelet kellemetlenné, bűzössé válása, de fokozott, akár véres nyálzás is jelentkezhet. Az állat válogatósabb lehet, esetleg kerüli a keményebb eleséget, a rágcsálást, a játékok húzkodását, vagy abbahagyhatja az evést a táplálékfelvétel közben jelentkező fájdalom miatt. Előfordul az is, hogy a pofatájéki régióban megjelenő duzzanat kelt gyanút és ösztönzi a gazdit arra, hogy belenézzen kedvence szájába.

Csomó a szájban

Sok gazdi akkor fedezi fel a bajt, amikor játék vagy fogmosás közben egy duzzanatot vagy csomót lát vagy tapint a szájban. Ez lehet egészen kemény csomó, amely nem elmozdítható és kiindulhat akár a lágyszövetekből vagy a csontszövetből is. Az elváltozás keménysége nem határozza meg a folyamat jó- vagy rosszindulatú mivoltát. Ha viszont a csomó felszíne fekélyes, sötéten pigmentált vagy vérzik, az mindenképpen sürgető jel.

Kutya és macska pofa duzzanat: mi okozhatja?

Az előrehaladott stádium egyik leglátványosabb tünete a kutya vagy macska pofáján megjelenő duzzanat, amely az arc-orri régió deformitását okozza. Fontos azonban tudni, hogy az arctájék felduzzadását a daganaton kívül egyéb okok is kiválthatják:

• Fogászati problémák: rossz szájhigiénia mellett gyakori az ínygyulladás, és az ennek talaján kialakuló fogágybetegségek, amelyek duzzanatot, vagy proliferatív növedékeket is okozhatnak
• Allergia vagy rovarcsípés: az ezek által okozott duzzanatok percek alatt kialakulnak, élénkvörösek és általában gyorsan, pár óra alatt lelohadnak.
• Sérülés, irritáció: szájnyálkahártyát ért sérülés (pl. botrágcsálás, csont evés közben) vagy más trauma miatti nyálkahártya elváltozások (pl. a hiányzó fogak szemközti párja irritálhatja harapás, rágás közben a foghiányos ínyterületet)
• Nyálmirigyek elváltozásai: a fejtájékon több nyálmirigy van, melyek gyulladásos, cystás vagy daganatos problémái szintén okozhatnak duzzanatot

kép: Szájüregi daganat – laphám carcinoma miatti arctájéki deformitás, véres váladék a mancson

Hogyan deríthetjük ki a probléma forrását? - a diagnosztikáról

A kivizsgálás első része az alapos fizikális vizsgálat. Mivel a szájüreg sok állat esetében korlátozottan vizsgálható éberen, szükség lehet az állat szedálására, vagy rövid altatásra a megfelelő áttekintéshez, illetve a bódított állatnál lehetőség van a mintavételre is. Ideális esetben az altatási epizódot megelőzi az általános állapot felmérése, ami az altatási rizikó vagy társbetegségek kiderítése szempontjából fontos. Ez vérvételből, vizeletvizsgálatból, néha egyéb kiegészítő vizgsálatokból (pl. szív ultrahang ) áll.

A daganatos elváltozások kizárására vagy megerősítésére a legmegfelelőbb az incízionális biopsziásmintavétel, mert a kisebb mintavétel (citológia) sokszor nem ad kellően biztos diagnózist vagy akár fals értékelés is születhet, ha pl. gyulladásos sejtek elfedik a daganatos folyamatot. Az incízionális biopszia azt jelenti, hogy nem az egész elváltozást távolítjuk el, hanem csak egy darabot metszünk ki belőle, hogy egy esetleges rosszindulatú daganatot ne kenjünk szét a még ép szövetekre, és ne nehezítsük meg a későbbi teljes műtéti kimetszést, ami a szájüregi daganatok esetén sokszor eleve kritikus. A biopszia lehetővé teszi, hogy a laborban komplett szöveti struktúrát lássanak, ne csak néhány sejtet, mint a citológiánál. A tumortípus pontos meghatározása kiemelkedően fontos a megfelelő műtéti technika tervezéséhez, és a sebészi szélek meghatározásához, ugyanis ez daganattípusonként eltérő. Excízionális biopszia (teljes kimetszés) akkor jön szóba, ha az elváltozás nagyon kicsi méretű (5-6 mm-nél nem nagyobb), illetve a klinikai képe alapján valószínű, hogy jóindulatú.

A rosszindulatú daganatok műtéti tervezéséhez, a csontérintettség megállapításához, az elváltozások valós kiterjedtségének és eredetének megállapításához sokszor CT vizsgálatot javaslunk, a koponya röntgen ilyenkor általában nem elegendő. Hasi ultrahang és a környező nyirokcsomók citológiai vizsgálata is szükséges lehet az esetleges áttétek felderítésében az áttétképző hajlammal bíró daganatok esetén.

Jóindulatú szájüregi daganatok: mikor nem kell aggódni?

A szájüregben megjelenő képletek szerencsére nem minden esetben jelentenek rosszindulatú folyamatot. A jóindulatú daganatok közös jellemzője, hogy lassabban növekednek, mint agresszív társaik, nem oldják fel a környező csontot, komplett eltávolítás után nem újulnak ki, és nem adnak áttétet a nyirokcsomókba vagy távoli szervekbe. A rosszindulatú elváltozásoktól a legtöbb esetben csak szövettani mintavétellel lehet őket biztosan elkülöníteni. Ha a biopszia igazolta a jóindulatú jelleget, a gazdinak nem kell tartania komolyabb szövődményektől, de ha az állatot zavarhatja az elváltozás (pl. ráharap, vérzik), akkor műtéti eltávolítás javasolt lehet.

Papilloma

A papillomák vagy szemölcsök az őket okozó papilloma-vírusokról kapták nevüket. Rendszerint fiatal kutyák szájnyálkahártyáján, a nyálkahártya-bőr átmenetnél, a szem környékén vagy máshol a bőrön alakulnak ki a jellegzetes, felszín felé emelkedő, karfiolos, szürkésfehér, élesen elkülönülő hámburjánzások. Megjelenésük lehet csoportos (akár 10-50 kis tumor) vagy önálló. Bár ijesztő látványt nyújthatnak, az immunrendszer erősödésével az esetek többségében maguktól is elmúlnak 6-12 hónapon belül. Ritkán előfordul perzisztáló forma is, mely idővel rosszindulatúvá is válhat, ezért a múlni nem akaró elváltozások műtéti eltávolítása javasolt.

kép: vírusos papilloma kutya száján

A különböző epulisok

Az epulis több daganat gyűjtőfogalma, melybe jóindulatú és semimalignus daganatok is beletartoznak. Régebben megkülönböztettünk fibromatózus- , osszifikáló- és acantomatosus epulist, utóbbi már nem nevezhető a klasszikus értelemben jóindulatúnak.
A nevezéktan az utóbbi években változott, az acanthomatosus epulis acantomatosus ameloblastomává avanzsált, a fibromatózus- és osszifikáló epulis pedig perifériás odontogén fibroma névre keresztelődött.

Perifériás odontogén fibroma

A perifériás odontogén fibroma az epulisok jóindulatú változata, mely a foggyökér melletti területről ered, és úgy néz ki, mint az íny túlburjánzása. Kutyákban gyakori, főleg boxerekben, bulldogokban, bullterierekben, boston terrierekben (jellemzően a rövid orrú, úgynevezett brachycaphal fajtákban), általában 8-9 éves kortól. Cicákban ritka, az esetek felében 3 évesnél fiatalabb korban fordul elő. Ezek lassú növekedésű, tömött, sima és ép hámfelszínű, nem fekélyesedő duzzanatok, leggyakrabban a felső fogíven jelentkeznek. Bár nem képeznek áttétet, elhanyagolni nem szabad őket, ha túl nagyra nőnek, elmozdíthatják a fogakat, vagy az íny alá szoruló ételmaradék miatt gyulladást okozhatnak.

A csúf: átmenet a jó- és rosszindulatú daganat közt

Acantomatosus ameloblastoma

Ez a tumor leginkább 7-10 éves shetlandi és óangol juhászkutyák felső állcsontjának vagy alsó állkapcsának elülső részén fordul elő. Bár áttétet nem képez, helyileg rendkívül agresszíven nő, „beolvasztja” a környező csontokat is, ezért ép szélű eltávolítása sokszor nehézséget okoz, ezért mondhatni átmenetet képez a jó- és rosszindulatú daganatok között.

A leggyakoribb rosszindulatú szájüregi daganatok

Oralis melanoma

Kistestű, idősebb kutyákban fordul elő a leggyakrabban. Általában sötéten pigmentált egyenetlen felszínű elváltozás, de létezik pigment nélküli formája is. Rendkívül rosszindulatú, gyorsan érinti a csontokat is és hamar képez áttétet a nyirokcsomókba, a tüdőbe vagy a hasüregi szervekbe. A teljes kivizsgálás után a korai és kellően radikális műtét nyújtja a legjobb esélyt a gyógyulásra, de az esetek többségében nem tudjuk végleg meggyógyítani a betegeket ebből a daganatból, mivel a gyors növekedéshez képest későn fedezik fel a gazdik a szájüregben növekvő tumort.

kép: melanoma

Laphám carcinoma

Macskák leggyakoribb szájüregi tumora. Kialakulásában a dohányfüst és bizonyos nedves eledelek (pl. tonhalat tatalmazók) is szerepet játszhatnak, de a krónikus gyulladásos folyamatok (pl. a szájáthajlás környékén) is erősen hajlamosítanak rá. A betegség gyorsan progrediál, kifejezetten fájdalmas, mélyen érintheti az csontok vagy a nyelv állományát, ami nehezíti a folyadék- és táplálékfelvételt, ezért fontos szem előtt tartani az állatok életminőségét. Ha a széles műtéti eltávolítás nem lehetséges, a kezelési lehetőségek erősen korlátozottak és sokszor a palliációra korlátozódnak.

kép: laphám carcinoma macska állkapcsán

Kutyákban a betegség kórjóslata általában kedvezőbb, a műtéti lehetőségek rendszerint jobbak, az áttétképzési hajlama alacsonyabb, de összeségében itt is fontos az időben történőp felismerés és a műtét szepontjából kedvezőbb cranialis (elülső) helyeződés.

A garattájéki - mandulákat érintő - tonsillaris carcinomák agresszívebbek, magasabb metasztatikus potenciállal és kiújulási hajlammal bírnak.

Fibrosarcoma

Főleg nagytestű, kan kutyákban (pl. retrieverek) fordul elő. A prognózis a fibrosarsomáknál óvatos, mivel nem ritka az, hogy szövettanilag „szelídebbnek” tűnik, viszont klinikailag a primer tumor agresszíven viselkedik, ezért a komplett, széles szegélyű eltávolítás problémás és sokszor kiegészítő sugárterápiát is igényel. A műtét során a környező csontokat is el kell távolítani, ezért radikális beavatkozásnak számít. Áttétképző hajlama mérsékelt, a fő problémát legtöbbször a lokális daganatkontroll okozza.

Mit tehet a gazdi?

A szájüregi elváltozásoknál a korai felismerés és a daganat helyeződése kulcsfontosságú. Az időben diagnosztizált elváltozások esetében gyakran jóval szélesebb kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre, és a jó életminőség is hosszabb ideig megőrizhető. Gazdiként sokat tehetünk kedvencünkért azzal, ha otthon is rendszeresen ellenőrizzük a szájüreget, megfelelő szájhigiénia fenntartására törekszünk (lepedék/fogkő elleni védekezés, rendszeres szájüregi állapotfelmérés szűrővizsgálat jelleggel, a már kialakult fogkő altatásban, állatorvos által történő eltávolíttatása stb.). Ha rendellenes jeleket észlelünk, fontos, hogy ne halogassuk a kivizsgálást!