A yorkshire terrierek az egyik legnépszerűbb kistestű kutyafajta, amely fogékony lehet bizonyos daganatos megbetegedésekre. Kiemelten érintettek az emlődaganatok, a lymphoma és az agresszív szájüregi melanoma. Az ivartalanítás időben történő elvégzése jelentősen csökkentheti az emlődaganatok kialakulásának kockázatát. A korai felismerés és a megfelelő diagnosztika jelentősen javíthatja a kezelés eredményességét és a kutya életminőségét. Rendszeres állatorvosi vizsgálattal és tudatossággal sokszor megelőzhető vagy időben kezelhető a betegség.
A yorkshire terrier világszerte kedvelt kistestű társállat, egyedeit gyakran városi környezetben, szobakutyaként tartják. Kifinomult megjelenése és hosszú, selymes szőrzete mögött azonban olyan genetikai és fiziológiai sajátosságok húzódnak, amelyek bizonyos daganattípusok iránt fokozott fogékonyságot eredményezhetnek. E fajta esetében három daganatos betegség emelkedik ki gyakoriságában és jelentőségében: az emlődaganatok (főként a carcinoma), a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedése, a lymphoma, valamint a ritkábban emlegetett, de rendkívül agresszív orális melanoma.
Emlődaganatok
A nőstény yorkshire terriereknél az emlődaganatok gyakori megbetegedésnek számítanak, különösen akkor, ha az állat ivaros. A fajta jellemzően hosszú élettartamú, és ezzel együtt nő az esélye annak, hogy az életkor előrehaladtával hormonfüggő daganatos folyamat alakulhasson ki.
Mivel a yorkshire terriereket leggyakrabban lakásban tartják, a gazdik hiába nem terveznek szaporulatot, sokszor mégis halogatják vagy elvetik az ivartalanítást, mondván: „nem szükséges, ha úgysem lesz vemhes”. Azonban a nemi hormonok hosszú távú jelenléte az, a gennyes méhgyulladás, és az emlődaganatok szempontjából. A rosszindulatú tumorok közül a különböző carcinomák megjelenése kifejezetten gyakori.
A tumorok a tejléc mentén, bármelyik emlőben kialakulhatnak, és gyakran nem önállóan jelennek meg, hanem több gócban. A tapintható csomók kezdetben kis méretűek, fájdalmatlanok és könnyen elmozdíthatók. Idővel azonban az elváltozások jelentősen növekedhetnek, kifekélyesedhetnek, váladékozhatnak, vagy összenőhetnek az alapjául szolgáló szövetekkel — ezek már az agresszívebb, áttétképzésre is hajlamosabb folyamatokra jellemző tulajdonságok.
A diagnosztikában első lépés a fizikális vizsgálat és az aspirációs citológia. A citológia támpontot ad, hogy felmerülhet-e daganat, ha igen, akkor mennyire tűnik agresszívnek, ami alapján a műtéti technika és a további vizsgálatok tervezhetőek. Alapvetően az emlődaganatok terápiája műtéti. Ha volt előzetes citológia, a műtét utáni szövettani vizsgálat akkor is kiemelt jelentőségű, mert nem csak a daganat pontos típusát mondja meg (amit a citológia nem minden esetben tud), hanem azt is, hogy mennyire agresszív a tumor, van-e áttétképzésre utaló jel, és kellően széles szegéllyel lett-e eltávolítva? A teljes kezelési terv meghatározásához a szövettani vizsgálat és az áttétkeresés eredménye is feltétlenül szükséges.
Ha a daganat rosszindulatú, az áttétképződés elsősorban a közeli nyirokcsomók, a tüdő és a hasüregi szervek irányába történhet, így a mellkas röntgen, hasi ultrahang és teljes laborvizsgálat elengedhetetlen a stádium megállapításához. Malignus elváltozások esetén — különösen, ha már áttétek is kimutathatók —, kemoterápia is szóba jöhet.
A prognózis a szövettani vizsgálat és a betegség stádiumának függvénye.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez az egyik legkönnyebben megelőzhető daganattípus, ha az ivartalanítás időben, lehetőleg az első vagy második tüzelés előtt megtörténik. Az első ivarzás előtt végzett ivartalanítás a 0,5%-ra csökkenti az emlődaganatok előfordulási esélyét, ez a százalék a második tüzelés előtt végzett ivartalanítással 8%-ra, a harmadik ivarzás előtt végzett ivartalanítás pedig 26%-ra emelkedik.
Lymphoma
A lymphoma a kutyák egyik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganata, amely a nyirokrendszerből indul ki, és az egész szervezetet érintheti. A yorkshire terriereknél, bár nem extrém gyakorisággal, de viszonylag gyakran diagnosztizálják. A genetikai hajlam mellett környezeti és immunológiai tényezők is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában.
A lymphoma a nyirokszervek sejtjeiből — B- vagy T-lymphocytákból — indul ki, és ennek megfelelően többféle szövettani altípusa létezik. Anatómiai helyeződés szerint a számos nyirokcsomó megnagyobbodással járó multicentrikus lymphoma a leggyakoribb, de előfordulhat a bőrt, emésztőrendszert, mellkast, vagy ritkábban egyéb szerveket érintő formában is.
Multicentrikus lymphománál a legfeltűnőbb és leggyakrabban észlelt tünet a megnagyobbodott nyirokcsomók megjelenése — például az állkapocs alatt vagy a térdhajlatban —, amelyek fájdalmatlanok, mozgathatók, és sokszor véletlenül, például simogatás közben tűnnek fel. A betegség előrehaladtával étvágytalanság, súlycsökkenés, bágyadtság, láz, valamint — az érintett szervrendszertől függően — hányás, hasmenés, köhögés vagy légzési nehézség is jelentkezhet.
A diagnózis alapját fizikális vizsgálat, vékonytű aspirációs citológia és vérvizsgálat képezik, azonban a pontosabb altípus-meghatározás érdekében gyakran szükség van áramlási cytometriára, vagy akár szövettani mintavételre és immunhisztokémiára is. Ezek a vizsgálatok segítenek meghatározni, hogy milyen kemoterápiás protokoll alkalmazása javasolt, és milyen prognózisra számíthatunk.
A kezelés középpontjában a kemoterápia áll, amelynek célja a betegség tartós visszaszorítása. A kezelési válasz jól monitorozható, és sok esetben hónapokra vagy akár évekre is tünetmentesség érhető el. Fontos azonban megjegyezni, hogy kemoterápia nélkül a lymphoma lefolyása általában igen gyors, sok esetben néhány héten belüli rosszabbodással.
Szájüregi melanoma
A szájüregi melanoma a kutyák egyik legagresszívebb daganatos megbetegedése, amely elsősorban a száj nyálkahártyáján, az ajkakon, ínyen és a szájpadláson alakul ki. A yorkshire terriereknél sajnos diagnosztizálnak ilyen eseteket, különösen idősebb korban. Mivel az elváltozások kívülről sokszor nem láthatók, így sokáig észrevétlenek maradhatnak, emiatt a felismerés sokszor már előrehaladott stádiumban történik.
A melanoma általában sötéten pigmentált, feketés színű, gyorsan növekvő, gyakran kifekélyesedő elváltozásként jelenik meg, de előfordul pigmentmentes formája is. A daganat jellemzően vérzik, kellemetlen szájszagot okoz, és fájdalmas lehet, ami étvágytalansághoz, rágási nehézséghez, nyálzáshoz vagy egyoldali pofaduzzanathoz vezethet. A röntgen- vagy CT-vizsgálat gyakran már csontérintettséget is kimutat, mivel a melanoma invazív módon terjedhet a csontokba is.
A szájüregi melanoma magas metasztatikus potenciállal bír, különösen a környező nyirokcsomókba és a tüdőbe, de hasüregi áttét sem ritka.
Melanoma gyanúja esetén fontos az állat komplett kivizsgálása, még mielőtt műtéti beavatkozásra sor kerülne. Ennek része — a laborparaméterek ellenőrzése után — a CT vizsgálat, mely a műtéti tervezésében és az áttétek keresésében a legmegfelelőbb eljárás. A terápia többirányú megközelítést igényel, melyben a műtéti eltávolítás, a sugárkezelés és a kemoterápia is szerepet kaphat. A daganat korai felismerése esetén a sebészi eltávolítás jelentheti az elsődleges kezelési lehetőséget, azonban az anatómiai korlátok és a gyakori helyi invázió miatt teljes reszekció nem minden esetben lehetséges. A sugárkezelés a lokális kontrollban segíthet, míg a kemoterápia elsősorban az áttétek növekedését gátolja.
A szövettani vizsgálat — akkor is, ha a műtét előtt volt citológia, vagy biopszia — kulcsfontosságú a műtét sikerességének elbírálásában és a további lépések tervezésében.
—
A yorkshire terrierek hosszú életű társállatok, de sajnos ők sem mentesek a daganatos betegségek kockázatától. A három — a fajtát leggyakrabban érintő daganattípus – az emlődaganat, a lymphoma és a szájüregi melanoma – különféle formában és lefolyással jelentkezhet, ám közös bennük, hogy korai felismerés esetén lényegesen javítható az életminőség és az élettartam. A rendszeres állatorvosi ellenőrzés, a preventív ivartalanítás, valamint a gazdik tájékozottsága mind hozzájárulhat ahhoz, hogy időben diagnosztizáljuk ezeket a betegségeket.