A mastocytomák a bőr (vagy egyéb szövetek, pl. gyomor-bél, tüdő stb.) hízósejtjeiből kiinduló daganatok. A hízósejtek is az immunrendszer védekező sejtjei, enzimeikkel károsítják, feloldják a kórokozók és idegen anyagok részecskéit. Ezek a leggyakoribb bőrdaganatok a kutyákban, a bőrtumorok kb. 16-21% -át teszik ki.
Boxerekben a legmagasabb az előfordulási gyakoriság, de boston terriererekben, angol bulldogokban, mopszoknál, retrieverekben, spánielekben, weimari vizslában, staffordshire terrierekben, rhodesiai ridgebackekben, beaglekben, shar-peiekben és schnauzerekben gyakrabban fordul elő, de keverékekben is nagyon gyakori. Idősebb, 8-9 éves egyedekben a leggyakoribb, de fiatalabb korban is előfordulhat, kanokban és szukákban ugyanolyan arányban.
Macskákban jóval ritkábban találkozunk vele. Azt is leírták, hogy bulldog-típusú kutyákban, ahol leggyakrabban találkozunk ezzel a daganattal, rendszerint kevésbé agresszív formában jelentkezik, mint pl. shar-peiekben.
A bőr mastocytomák kb. 50%-ban a törzsön és a lágyéktájékon alakulnak ki, 40%-ban a végtagokon, 10%-ban a fejen és a nyakon. A hízósejtes daganatok ritkán előfordulhatnak pl. a kötőhártyában, nyálmirigyekben, garat-gégetájékon, szájüregben, tápcsatornában, húgyvezetőkben és gerincben. A zsigerek mastocytosisa agresszív forma, mely a lépet, nyirokcsomókat, májat, csontvelőt is érintheti, illetve ritkán a vérben is megjelenhetnek kóros hízósejtek.
A legtöbb daganat önállóan jelentkezik, de az esetek 11-14% -ában több elváltozás alakul ki egyidőben a bőrön. A jól differenciált, kevésbé agresszív mastocytomák általában soliterek, 1-4 cm átmérőjűek, lassan növekvő, rózsaszín-pirosas, szőrtelen csomók a bőrön, melyek nagyon gyakran viszketnek a daganatsejtekből kiszabaduló, viszketés okozó hisztamin miatt, ezért az állat gyakran nyalja, vakarja ezeket a göböket. A rosszul differenciált, agresszívebb formák gyorsabban növekednek, gyakran kifekélyesednek, a környező szövetek is sokszor gyulladtak, duzzadtak lehetnek és a bőrön, bőr alatti szöveteken kívül az izmokra is ráterjedhetnek, illetve a közeli nyirokcsomókba és távoli szervekbe is gyakran képeznek áttéteket.
A daganatos hízósejtekből kiszabaduló enzimek szövetirritáló hatásúak, ezért kerülni kell a daganat erősebb macerálását, nyomkodását, illetve meg kell akadályozni, hogy az állat piszkálja ezeket a duzzanatokat.
Mivel a mastocytomák könnyen összetéveszthetők más, gyulladásos eredetű bőrbetegségekkel, vagy egyéb bőrtumorokkal, fontos a citológiai vagy szövettani vizsgálat a biztos diagnózishoz. Ezen kívül a stádiumba soroláshoz javasolt a teljes kivizsgálás (ált. vérvétel, környező nyirokcsomókból mintavétel, mellkas röntgen, hasi ultrahang, vagy akár CT/MRI vizsgálat).
A mastocytoma legsikeresebben radikális sebészi eltávolítással, 3 cm-es biztonsági szegéllyel, akár izmok vagy izompólyák eltávolításával (amennyiben lehetséges) végzett műtéttel kezelhető, de esetenként amputációra, vagy kiegészítő sugárkezelésre, kemoterápiás kezelésre is szükség lehet, ezekkel javítható a gyógyulási arány, illetve a túlélési idő.
A prognózis függ a daganat helyi megjelenésétől, méretétől, lokalizációjától, műthetőségétől, esetleges áttétek jelenlététől, a rosszindulatúság fokától, speciális immunhisztokémiai vizsgálatok eredményétől (pl. Ki67 fehérjék). A mastocytomáknál nem lehet eléggé hangsúlyozni a radikális kezelések mielőbbi megkezdését, sokatmondó alapelv ezeknél a dagantoknál: „Soha ne bízz egy mastocytomában!”