A végbélnyílás tájékán számos mirigy található, melyek két típusra oszthatók, az apocrin bűzmirigyekre és a perianális hepatoid mirigyekre.

A bűzmirigyeket a gazdiknak általában nem kell „bemutatni”. Ezek a végbélnyílás mellett, annak belső oldalán 4 és 8 óra irányban helyeződő, jellegzetes szagú, bűzös váladékot termelő páros képletek, „mirigyzsákok”. Tartalmuk a 3-4 mm-es kivezetőjáraton át a végbélnyílás belső felszínére kenődik az állat ürítésekor, és szagmintába burkolt információt hordoz a többi állat számára (pl. területmegjelölés), illetve veszélyhelyzet esetén hirtelen nagyobb mennyiséget is kispriccelhet az állat, hogy elrettentse vetélytársát, de akár spontán, különösebb félelem, ijedelem nélkül is távozhat kis mennyiségű bűzmirigyváladék, ami rendszerint nem marad észrevétlen a gazdi előtt.

végbél daganat kutyáknál

Bűzmirigy kutyáknál – ritkán marad észrevétlen az ürülése

A hepatoid vagy perianális vagy másnéven circumanalis mirigyek normálisan szabad szemmel nem láthatók, nem tapinthatók. Ezek a végbélnyílás bőrében, a  farok alsó és felső részén, a péra körüli szövetekben és a tasak bőrében elszórtan helyeződő módosult verejtékmirigyek, váladékuk szintén egyedenként eltérő. Sejtjeik mikroszkópos képe a májsejtekhez hasonló, innen kapták a hepatoid elnevezést.

Mind a bűzmirigyekben, mind a kisebb hepatoid mirigyekben kialakulhat jó- és rosszindulatú daganat.

A hepatoid mirigyekben gyakoribbak a jóindulatú adenómák,  a bűzmirigyekben pedig a rosszindulatú adenokarcinómák. De ezeken túl egyéb daganatok is kialakulhatnak ebben a helyeződésben (pl. mastocytoma, melanoma, lymphoma).

A hepatoid mirigyek sejtjei különböző hormonreceptorokkal vannak ellátva, így tesztoszteron, ösztrogén és növekedési hormon receptorokat is tartalmaznak, és ezen mirigyek növekedése és működése hormonálisan befolyásolt. A hepatoid mirigyek jóindulatú adenómái és rosszindulatú karcinómái egyaránt tartalmaznak androgén (hím nemi hormon) receptorokat.

A tünetek

A végbéltájéki daganatok legjellemzőbb tünete a vércsepegtetés a végbélnyílás környékéről, a nehezített ürítés, esetleg szánkázás (utóbbi inkább a bűzmirigy érintettségnél gyakori). A bélsár felszínére is rákenődhet friss vér.

perianal adenoma fekélyes

Fekélyes perianal adenoma

A gazdik gyakran csak ezen tünetek után veszik észre a végbélnyílás környezetében helyeződő kisebb-nagyobb duzzanatokat, melyek felszíne sokszor vérzékeny, kifekélyesedő, még jóindulatú masszák esetén is.

Perianalis mirigyek jóindulatú adenómái

A kis perianalis mirigyek jóindulatú adenómáival nagyon gyakran találkozunk, az esetek 80-95%-ban ez igazolódik a szövettani vizsgálatokkal. Elsősorban idősebb ivaros kan kutyákban, sokszor heredaganattal összefüggésben fordulnak elő, de ivartalanított szuka kutyákban is találkozunk vele időnként, itt az ösztrogénhiánynak van szerepe a kialakulásában.

Ezek a daganatok tehát hormonszenzitívek, tesztoszteron túlsúly szükséges a megjelenésükhöz és növekedésükhöz. Jóindulatú mivoltuk azt jelenti, hogy lassan növekednek, a környező szövetektől általában jól elkülönülnek, áttétet nem képeznek, viszont gyakran kifekélyesednek, vérzékenyek lehetnek.

A kis méretű jóindulatú adenómák sokszor pusztán az ivartalanítás hatására spontán is visszahúzódhatnak. Nagyobb duzzanatok esetén azonban szükség lehet azok műtéti eltávolítására is az ivartalanítás mellett. Szövettani vizsgálat minden eltávolított szövetszaporulat esetében indokolt, mert az előzetes citológiai vizsgálat a hepatoid sejtes daganatok jó- és rosszindulatú formáit nem különíti el biztosan!

Adenokarcinóma – a rosszindulatú tumor

A bűzmirigyek leggyakoribb rosszindulatú tumora az adenokarcinóma, mely kutyákban meglehetősen gyakori, bőrdaganataik körülbelül 2% -át teszi ki.

Bűzmirigy adenocarcinoma

Bűzmirigy adenocarcinoma

Az érintett ebek átlagos életkora 11 év, és a spánielek, a tacskók és a juhászkutyák hajlamosabbak ilyen daganatok kialakulására, mint más fajták. Ezek daganatok a hormonális státusztól függetlenül fordulnak elő, szukákban, kanokban és ivartalanított egyedekben egyaránt. A macskában a bűzmirigy adenokarcinóma rendkívül ritka.

Az adenokarcinómák sokszor együtt járnak a vér kálciumszintjének rendellenes emelkedésével, ami rossz étvágyat, súlycsökkenést és megnövekedett vízfogyasztást, valamint vizelettermelődést eredményez.

Helyileg ezek a malignus tumorok rendszerint gyorsan növekednek, környezetüket invazívan átszövik és áttétképzési hajlamuk is igen nagy, leggyakrabban a közeli hasi nyirokcsomókba (gerinccsigolyák alatti lumbális nyirokcsomóba, illetve az iliakális nyirokcsomóba) adnak áttétet.

Gyanú esetén a vérvizsgálat, citológiai mintavétel mellett fontos a rektális vizsgálat és a hasi ultrahang is, melyekkel a tumor kiterjedése, helyi inváziója, a prosztata állapota, illetve a lumbális és iliakális nyirokcsomók mérete megítélhető.

Érdemes a herék szerkezetét is áttekinteni az ultrahangos vizsgálat során, bár sokszor már a tapintásos vizsgálat is árulkodó lehet (pl. megnagyobbodott, tömöttebb, gócos tapintatú here).

Rosszindulatú daganat esetén mellkas röntgen készítése is javasolt távoli áttétek felderítése végett, illetve az említett képalkotó módszereken túl  a legtöbb esetben 3 dimenziós képalkotó vizsgálatokat is javaslunk (CT, MRI), melyek segítségével a kisebb méretű, ultrahanggal vagy röntgennel esetleg rejtve maradó áttéti gócok jobban felderíthetőek, illetve ezekkel az eljárásokkal pontosabb műtéti tervezés lehetséges.

A malignus elváltozásoknál a sebészi eltávolítás mellett sugárterápia és kemoterápia alkalmazása is szóba jöhet.

A bűzmirigyek egyéb elváltozásairól itt olvashat bővebben: A bűzmirigy leggyakoribb megbetegedései és azok kezelése (kisallatdoki.hu)