A francia bulldogok daganatos megbetegedései közül három különös figyelmet érdemel, hiszen ezekkel találkozunk leggyakrabban: a mastocytoma, a lymphoma és a histiocytoma. Ezek a daganatok eltérő sejttípusokat érintenek, és sajátos klinikai megjelenéssel rendelkeznek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk e három betegséget, kitérve azok jellemzőire, tüneteire, diagnosztikai lépéseire és kezelési lehetőségeire.
1. Mastocytoma
A mastocytoma a kutyák egyik leggyakrabban előforduló bőrdaganata, mely a hízósejtek túlzott szaporodásából ered. Ezek a sejtek fontos szerepet játszanak az immunválaszban és az allergiás reakciókban is. A mastocytomák a leggyakrabban előforduló bőrdaganatok, általában 8 éves kor feletti állatoknál jelentkeznek.
Tünetek: A mastocytomák legtöbbször a bőrön jelennek meg, mint színváltozás nélküli, vöröses vagy barna színű szőrtelen növedékek, de ezerarcú betegség, igen változatos megjelenésű és ritkábban a belső szerveket is érintheti.
Gyakran szoliter megjelenésű, azaz egyszerre egy duzzanat jelenik meg, ám az esetek kisebb százalékában egyszerre több növedék is felfedezhető. A mastocytomák esetében gyakori a viszketés, a bőrpír vagy a duzzanat. Mechanikai ingerlés hatására a daganat körüli terület tovább duzzadhat, mérete jelentősen nőhet és viszketés léphet fel a belőle felszabaduló hisztamin hatására.
Általánosságban a lassan növekedők jobb, míg a gyorsan növekedők rosszabb indulatúak szoktak lenni.
Diagnózis: A diagnózis felállítása során az állatorvos fizikális vizsgálatot végez, és aspirációs citológiát alkalmaz a daganat sejtjeinek mikroszkópos vizsgálatához. Bizonyos esetekben szövettani vizsgálatra és immunhisztokémiára is szükség lehet a daganat típusának pontosabb meghatározásához. A stádiumba soroláshoz teljes belgyógyászati vizsgálat szükséges.
Kezelés: A kezelés elsődleges módja a daganat sebészi eltávolítása. A mastocytoma sokkal drasztikusabb kimetszést igényel, mint más, jobbindulatú elváltozás. Amennyiben a daganat nem távolítható el kellően széles ép szegéllyel, vagy ha áttétek jelennek meg, kiegészítő kezelések, mint például szisztémás daganatellenes kezelés, elektrokemoterápia vagy sugárkezelés alkalmazása is indokolt lehet. A prognózis nagyon összetett kérdés, függ a daganat méretétől, lokalizációtól, a műtét sikerességétől, az áttétek jelenlététől és megannyi más faktortól.
Erről a betegségről bővebben még itt is lehet olvasni: A bőr mastocytomája
2. Lymphoma
A lymphoma a nyirokrendszer daganata, mely a nyirokcsomókban, lépben, májban, más nyirokszervekben és a bőrben alakulhat ki. Bár minden kutyafajtát érinthet, bizonyos fajták, mint például a francia bulldog, hajlamosabbak a betegségre.
A lymphoma a kutyákat érintő egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés. Középkorú vagy idős állatokban találkozunk vele gyakrabban. A kialakulás oka nem teljesen tisztázott, több tényező együttes jelenléte vezethet a megbetegedéshez. Számos módon csoportosíthatóak a lymphoma formái.
Egyik leggyakoribb az érintett nyirokszerv lokalizációja szerinti, így vannak generalizált nyirokcsomó duzzanattal járók, de emésztőszervi és mellkasban zajló folyamatok mellett akár bőrelváltozások is tartozhatnak a lymphomák közé.
Másik gyakori csoportosítási szempont, hogy mely típusú nyiroksejtből indult a kóros sejtosztódás (B vagy T-, kis vagy nagy sejtes).
Tünetek: A leggyakoribb tünet a megnagyobbodott nyirokcsomók megjelenése, ezek akár simogatás során tapintásra is érzékelhetők. Emellett étvágytalanság, fogyás, letargia és láz is jelentkezhet a szisztémás tünetek között.
Amennyiben az emésztőrendszert érinti a betegség, hányás-hasmenés, mellkasban zajló folyamatok esetén pedig nehézlégzés és köhögés a leggyakrabban tapasztalt panasz. A nyálkahártya vagy a bőr nem gyógyuló, akár fájdalmas elváltozásai során is sokszor felmerül a lymphoma.
Diagnózis: A diagnózis során az állatorvos fizikális vizsgálatot végez, mintát vesz a megnagyobbodott nyirokcsomókból, vérvizsgálatot és képalkotó vizsgálatokat alkalmaz. További speciális vizsgálatokkal pontosítható a lymphoma formája, ez a későbbiekben lehet fontos a leghatékonyabb kezelés megválasztásához (pl.: flow-cytometria, nyirokcsomó szövettan, immunhisztokémia).
Kezelés: A prognózis és a kezelés az állat általános állapota és egyéb betegségei, a pontos forma és az előrehaladottság stádiumának is a függvénye. A kezelés általában intravénás kemoterápiát foglal magában, melyet a betegség stádiumától függően alkalmaznak. A kemoterápia mellett szupportív kezelések, mint például immunerősítők és gyógygombák is alkalmazhatók. Kemoterápia nélkül is van kezelési lehetőség, ám jelentősen rövidebb vele a várható túlélés.
A betegségről bővebben még itt írtunk: Lymphoma kutyákban
3. Histiocytoma
A histiocytoma egy jóindulatú bőrnövedék, mely a kutyák epidermális Langerhans-sejtjeiből ered. Bármely korú kutyát érinthet, mégis fiatal egyedeknél gyakoribb, különösen három éves kor alatt.
Tünetek: A histiocytomák általában a bőrön jelennek meg, mint kerek, vöröses vagy rózsaszínű, szőrtelen növedékek. Helyileg az arcon, lábvégeken és a törzsön találkozunk velük leggyakrabban. Ezek a daganatok gyorsan növekedhetnek, általában fájdalommentesek, és az érintett kutyánál nem tapasztalható egyéb szisztémás tünet, mint például étvágytalanság vagy láz. Néhány esetben a daganat körüli területen viszketés vagy irritáció jelentkezhet.
Diagnózis: A diagnózishoz vezető út a fizikális vizsgálattal és a citológiai mintavétellel kezdődik.
Kezelés: A histiocytoma gyakran önállóan is visszafejlődik, különösen fiatal kutyáknál. A duzzanat a diagnózis után 2-3 hónapon belül eltűnhet, anélkül, hogy bármilyen beavatkozásra lenne szükség. Ha a növedék mérete nem kezd csökkeni vagy zavarja az állatot, mihamarabbi sebészi eltávolítás szükséges. Az eltávolítás során az állatorvos a duzzanatot és a környező szöveteket is eltávolítja, hogy biztosítsa a teljes gyógyulást. A kimetszett részt szövettani vizsgálatra küldve nyugodhatunk meg igazán. Ha igazolódott a histiocytoma, további teendő nincs.
4. Glioma (gliasejtes agydaganatok)
A gliomák az agy támasztó sejtjeiből, az ún. gliasejtekből kiinduló daganatok, melyek közé tartozik például az astrocytoma, oligodendroglioma és glioblastoma. Ezek a daganatok lehetnek jó- vagy rosszindulatúak, növekedésük üteme ezzel összefüggésben változik. Műtéti eltávolításuk a helyeződés miatt eleve bonyoultabb, gyakran nem is lehetséges.
Tünetek: A tapasztalt problémák a daganat lokalizációjának függvényében nagyon változatosak lehetnek. Gyakoriak az epilepsziás rohamok (különösen idősebb kedvenceknél, ha korábban nem volt rá hajlamuk), koordinációs zavarok, körmozgás, bizonytalan járás, személyiség- vagy viselkedésváltozások, látásromlás, vagy akár részleges bénulás. Mivel a tünetek fokozatosan jelentkeznek, sokszor eleinte enyhe eltérések jelentkeznek, amik idővel súlyosbodnak.
Diagnózis: A tünetek hátterének felderítése neurológiai kivizsgálással kezdődik, de a biztos diagnózishoz elengedhetetlen az MRI-vizsgálat, amely képes kimutatni az agyban zajló elváltozásokat. Az MRI bizonyos esetekben segíthet megkülönböztetni a daganatos folyamatokat a gyulladásos vagy egyéb idegrendszeri betegségektől, azonban fontos megjegyezni, hogy a különböző daganattípusokat nem tudja differenciálni. Bizonyos esetekben biopszia is szükséges lehet a pontos szövettani típus meghatározásához.
Kezelés: A terápia kihívásokkal teli. Műtéti eltávolítás csak akkor jöhet szóba, ha a szövetszaporulat jól körülhatárolható és nem helyezkedik el kritikus agyterületeken. Sugárkezelés elérhető hazánkban és hatékony lehet bizonyos gliomák esetében, akár más kezeléssel, pl.: kemoterápiával kombinálva. További lehetőségek a különböző kemoterápiás protokollok (monoterápia vagy kombinációs), illetve a gyógyszeres kezelés – például kortikoszteroidokkal– utóbbi azonban csak átmeneti tüneti javulást hozhat, csökkentve az agyödémát, de daganatellenes hatása nincs. Antiepileptikumok alkalmazása akkor válik szükségessé, ha rohamok is társulnak a kórképhez.
További információkért a betegségekről külön-külön írt cikkeink olvasását javasoljuk.