A német juhászkutyák daganatos megbetegedései

A német juhászkutya (németjuhász) világszerte népszerű fajta, intelligenciája, munkakészsége és lojalitása miatt kiválóan alkalmas munkakutyának és családi kedvencnek egyaránt. Ugyanakkor genetikai háttere és fiziológiai sajátosságai miatt több, súlyos lefolyású daganatos megbetegedésre is fokozottan hajlamos. Az alábbiakban azokat a daganattípusokat tárgyaljuk, amelyek különösen gyakran fordulnak elő ennél a fajtánál, röviden kitérve azok klinikai jellemzőire, diagnosztikájára és terápiás lehetőségeire.

Emlődaganatok

Kialakulás és kockázati tényezők

A nőstény német juhászkutyák esetében a különböző emlődaganatok kiemelten gyakoriak, különösen, ha a kutya nem esett át ivartalanításon fiatal korban. Egy ivaros szuka kutyánál kb. 30% az esélye az emlőráknak. Azonban a kialakulás esélyét az 1. ivarzás előtt végzett ivartalanítás ezt 0,5%-ra, a 2. ivarzás előtt végzett műtét 8%-ra, a 3. ivarzás előtt végzett ivartalanítás pedig 26%-ra csökkenti.

Klinikai jellemzők

A daganatok a tejléc mentén alakulnak ki, gyakran multiplex megjelenéssel, egyszerre több emlőben. A kialakuló csomó általában fájdalommentes és elmozdítható, de kedvezőtlenebb esetben vagy az idő előrehaladtával kifekélyesedhet, váladékozhat vagy összenőhet az alapjául szolgáló szövetekkel. Az emlőben lévő szövetszaporulat esetén mielőbbi citológiai vizsgálat javasolt annak eldöntésére, hogy felmerülhet-e rosszindulatú folyamat. A leggyakoribb emlőben előforduló rosszindulatú daganat a carcinoma, amelynek többféle típusa van. A jóindulatúnak bizonyuló gócok eltávolítása is indokolt lehet, mert idővel a szövetszaporulat természete malignizálódhat, illetve a citológia nem olyan megbízható, mint a szövettani vizsgálat.

Diagnosztika és terápia

Az áttétképződés főként elhanyagolt esetekben gyakori, mikor nem kerül sor időben műtéti eltávolításra. Az áttétek a vérerek és a nyirokerek útján is elsodródhatnak a közeli nyirokcsomókba, hasüregi szervekbe és a tüdőbe, ezért elengedhetetlen a mellkas röntgen és a hasi ultrahang a stádiumbesorolás során. Ekkor széleskörű laborvizsgálat is javasolt az állat általános állapota, altathatósága miatt.

Mivel ez a rendkívül gyakori tumortípus jó eséllyel megelőzhető, fontos hangsúlyozni a korai ivartalanítás (lehetőleg az első vagy max. a második tüzelés előtt) fontosságát. A már kialakult daganatoknál terápiás szempontból a korai sebészi eltávolítás jelenti az elsődleges megközelítést. A műtét gyakran több emlőre is kiterjed, mivel a daganatos emlővel közös ér- vagy nyirokérelvezetésű emlőket is ajánlatos eltávolítani. A műtétet követő szövettani vizsgálat segíti a pontosabb prognózis megállapítását és további kezelési javaslat is ez alapján adható. Malignus elváltozások esetén kemoterápia is indokolt lehet.

Német juhászkutya

Hemangiosarcoma

Jellemzők és előfordulás

A hemangiosarcoma egy különösen agresszív, a vérerek endotheljében növekvő daganat, amely gyakran a lépet, a májat, a szívet vagy a bőrt érinti. Német juhászkutyákban kiemelkedően magas az előfordulási arány, genetikai hajlam feltételezhető.

Tünetek

Sajnos a betegség gyakran csak előrehaladott stádiumban kerül felismerésre, amikor a daganat megreped, és masszív belső vérzés alakul ki. Ilyenkor a tünetek hirtelen jelentkeznek: gyengeség, sápadt nyálkahártyák, sokk, hasi fájdalom vagy feszülés. A leggyakoribb lépformánál az ultrahangos vizsgálat segíthet az elváltozás gyanújának felismerésében, de a szövettani diagnózis csak a lép teljes eltávolítása után adható. Mivel a bőrforma kivételével ez a daganat a testüregekben növekszik rejtetten, az éves szűrővizsgálat akár életet is menthet, mivel a betegség a súlyos tünetek jelentkezése előtt diagnózisra kerülhet.

Kezelési lehetőségek

A leggyakoribb lép hemangiosarcoma gyanúja esetén a kezelési lehetőségek közül a lépeltávolítás az első lépés, ennek célja az életveszély elhárítása és a szövettani mintavétel, ami alapján a kezelés folytatása meghatározható. Az átlagos túlélési idő csak műtéttel rövid, általában 1–3 hónap. A hemangiosarcoma áttétképző hajlama rendkívül magas, elsősorban a májba, tüdőbe, hashártyára és szívbe jutnak el a daganatos sejtek. Sokszor a diagnóziskor már van a szervezetben metasztázis, ezért kiemelten fontos a szisztémás kemoterápiás kezelés a hosszabb túléléshez.

Osteosarcoma

Jellemzők és tünetek

A csontok rosszindulatú daganatai közül az osteosarcoma fordul elő leggyakrabban a német juhászkutyáknál, különösen a végtagok hosszú csontjain. A betegség jellemzően középkorú, nagytestű egyedeknél jelentkezik, és rendkívül fájdalmas.

A klinikai tünetek között szerepel a fokozatosan romló és fájdalomcsillapítókra tartósan nem reagáló, jelentős sántaság, a helyi duzzanat és nyomásérzékenység. Mivel a daganat invazív módon “szinte megeszi” a csontállományt, gyakran patológiás törések is kialakulnak.

Diagnosztika és terápia

A diagnózis első lépése leggyakrabban a röntgenvizsgálat, amelyet szükség esetén CT és néha biopszia követ. A képalkotó vizsgálatok emellett segítenek felderíteni a nagyobb méretű áttéteket, amelyek az esetek többségében mikrometasztázis formájában jelen vannak már a diagnózis pillanatában.

Kezelésként az érintett végtag amputációja, majd szisztémás kemoterápia javasolt. Az amputációtól való idegenkedés gyakori, azonban fontos szem előtt tartani, hogy a betegség rendkívül nagy és gyógyszeresen kellő mértékben nem csillapítható fájdalommal jár, amíg az érintett végtag nincs amputálva. A műtét viszont végleg megszünteti a fájdalmat, emellett a kutyák rendkívül jól alkalmazkodnak háromlábú életmódhoz és pszichésen nem terheli őket az amputáció opciója, amennyiben az áttétek nem befolyásolják az általános állapotukat. A leghosszabb túlélési idő az amputáció után időben elkezdett kemoterápiával érhető el.

Német juhászkutya

Lymphoma

Tünetek és diagnosztika

A lymphoma a nyirokrendszer rosszindulatú daganata, amelynek B-sejtes formája dominál a német juhászkutyák körében. Leggyakrabban a perifériás nyirokcsomók megnagyobbodása hívja fel rá a figyelmet, melyek fájdalmatlanok, általában szimmetrikusan megnagyobbodottak, és gyakran az áll alatti, váll előtti vagy térdhajlási régiókban fellelhetőek. Számos esetben a mellkasban és hasüregben is találhatók megnagyobbodott nyirokcsomók.

Az egyéb tünetek nem specifikusak: letargia, fogyás, étvágytalanság, hasmenés, hányás, köhögés, esetenként láz. A lymphoma diagnózis általában egy egyszerű vékonytű aspirációs citológiai vizsgálattal felállítható, de a lymphoma pontos típusának meghatározásához áramlási cytometria vagy szövettani és immunhisztokémiai vizsgálat szükséges.

Kezelés és prognózis

A kezelés sarokköve a kemoterápia, a javasolt protokoll a lymphoma típusától függ. Bár a teljes gyógyulás ritka, hosszabb tünetmentesség elérhető. A prognózis a sejttípustól, stádiumtól és terápiás válaszreakciótól függ.

Krónikus lymphocytás leukémia (CLL)

Jellemzők és diagnosztika

A krónikus lymphocytás leukémia egy lassú lefolyású vérképzőszervi daganat, melynek során rendellenes mennyiségű és minőségű lymphocyták termelődnek a csontvelőben, majd kerülnek ki a véráramba. A betegség gyakran véletlenül kerül felismerésre rutin vérvizsgálatok során, mivel kezdetben klinikai tünetet nem okoz.

A kór előrehaladtával előfordulhat fáradékonyság, súlycsökkenés, nyirokcsomó-megnagyobbodás, valamint a lép megnagyobbodása. A vérkép jellemzően emelkedett lymphocytaszámot mutat, a diagnózist a vérkenet citológus által történő vizsgálata valószínűsíti, és a vérből áramlási (flow) cytometria igazolhatja, esetenként csontvelőmintavételre is szükség lehet.

Kezelési stratégia

A kezelési stratégia az állapot progressziójától függ. Tünetmentes esetben laborkontroll vizsgálatokkal követjük nyomon a folyamatot, de rosszabbodás esetén tablettás kemoterápia és glükokortikoid válhat szükségessé. A progresszió jellemzően lassú, a kórjóslat viszonylag kedvező.

Renális cystadenocarcinoma és noduláris dermatofibrosis (RCND)

Jellemzők és előfordulás

A RCND egy veséket érintő öröklődő daganatos betegség, amely főként német juhászkutyákban kerül leírásra. Nem túl gyakori kórkép, az összes német juhászban előforduló vesedaganat kb. 6%-át teszi ki. Jellemzője, hogy mindkét vesében cystás megjelenésű daganat alakul ki, a bőr alatt pedig kicsi, tömött, jól körülhatárolt csomók jelennek meg. Ritkán az ivaros szukák méhében is okoz jóindulatú daganatot.

Klinikai tünetek és diagnosztika

Klinikailag a bőrben észlelhető duzzanatok hívhatják fel a figyelmet a betegségre, amely gyakran már fiatalkorban elkezdődik, de sokszor csak 6 éves kor felett kerül diagnosztizálásra. Emellett előfordulhat fokozott vízivás és vizelés, nehézkes vizeletürítés, véres vizelet, a testsúly fokozatos csökkenése vagy az étvágy romlása.

A diagnosztika ultrahanggal, CT-vel és biopsziával történik. Gyanú esetén genetikai tesztelés is igazolhatja a betegséget.

Kezelés

Sajnos oki terápia nem áll rendelkezésre, a kezelés a veseelégtelenség tüneti terápiáját jelenti: folyadékpótlás, vesevédő diéta, fehérjevizelés csökkentése, vérnyomáskontroll. A vese daganatos elváltozása áttétet képezhet, míg a bőrcsomók és a méh elváltozásai általában jóindulatúak.

Foglaljuk össze röviden …

A német juhászkutyák daganatos megbetegedései komplex kihívást jelentenek mind a tulajdonosok, mind az állatorvosok számára. A genetikai háttér, életmódbeli tényezők és hormonális hatások együttesen járulnak hozzá a betegségek kialakulásához. A korai felismerés, célzott diagnosztika és az integrált kezelési szemlélet (sebészet, onkológia, palliatív ellátás) kulcsszerepet játszanak a túlélés és az életminőség javításában. A megelőzés, például az ivartalanítás, a genetikai szűrések és a rendszeres állatorvosi ellenőrzések hosszú távon jelentős hatással lehetnek az egyedek egészségügyi kilátásaira.