Kutyák és macskák májdaganatai

Mit is csinál a máj?

A máj nélkülözhetetlen szerv, mely számos funkcióval bír: méregtelenít, részt vesz a zsír- és szénhidrát- és hormonanyagcserében, epetermelése révén részt vesz az emésztésben, fehérjéket szintetizál pl. az immunrendszer számára, véralvadási faktorokat termel, vitaminokat és nyomelemeket raktároz.

Honnan erednek a májdaganatok?

A máj daganatos elváltozásai során a máj állományának különböző eredetű sejtjei rendellenesen osztódnak. Ezek lehetnek:

1. A máj alapállományának sejtjei, az ún. hepatocyták,
2. A máj állományában lévő epeúti sejtek, az ún. cholangiocyták,
3. Az idegi szabályozás alatt álló, a hormonok felszabadításban szerepet játszó ún. neuroendokrin sejtek,
4. Kötőszöveti (mesenchymalis) sejtek is.

Ezekből a sejtekből eredő daganatokat primer májdaganatoknak hívjuk, melyek éppúgy lehetnek jóindulatúak (benignusak), és rosszindulatúak (malignusak), mint sok más szerv daganatai.

• A hepatocyták daganata a hepatocelluláris adenoma (benignus) és hepatocelluláris carcinoma (malignus).
• A cholangiocyták daganata a biliaris adenoma (benignus) és biliaris carcinoma (malignus).
• A neuroendokrin sejtek daganatai az ún. karcinoidok (malignus).
• A mesenchymalis sejtek daganatai a myelolipoma, hemangioma (benignus) és a különféle szarkómák (malignusak).

Az egyéb szervekben (pl. lép, hasnyálmirigy, gyomor, bél) kialakuló daganatok is képezhetnek áttéteket a májba, ezeket másodlagos vagy metasztatikus daganatoknak nevezzük. Kutyák áttétekből származó rákos elfajulásai 2,5-szer gyakrabban fordulnak elő, mint az elsődleges tumorok. Sajnos a rosszindulatú primer májdaganatok is adhatnak más szervekbe metasztázisokat. És a teljes szervezetet érintő szisztémás daganatok is megjelenhetnek a májban (pl. lymphoma).

Míg a másodlagos daganatok (más szervből származó daganat májáttétje) mindig rosszindulatúak, addig a primer daganatok lehetnek jóindulatúak is. Kutyáknál a legtöbb májdaganat rosszindulatú, ezzel ellentétben macskáknál a legtöbb folyamat jóindulatú, azaz benignus.

Milyen gyakran találkozunk májdaganatokkal?

A májdaganatok viszonylag ritkák, kutyák összes daganatos betegségének 0,6-1,5%-át adják, macskákban előfordulásuk 1-2,9%. Kutyák leggyakoribb primer májdaganata a hepatocellularis carcinoma, ezután a biliaris carcinoma (cholangiocarcinoma) következik.

Cicáknál pont fordított az előfordulási gyakoriság, a biliaris carcinoma van az élen, ezt követi a hepatocelluláris carcinoma, de ezek így is ritkábbak, a daganatok több mint fele az epevezetőből kiinduló jóindulatú adenoma (biliaris cystadenoma).

A májdaganat tünetei?

Mit vehetünk észre kedvencünkön, ha májdaganata van? A májdaganatok tünetei nagyon változatosak lehetnek, és gyakran függnek a daganatok típusától és méretétől, valamint attól, hogy milyen stádiumban van a betegség.

Jóindulatú daganatok általában nem okoznak tüneteket, és nem ritkán csak véletlenül kerülnek felismerésre az állatorvosi rutinvizsgálat és szűrővizsgálatok során.

A rosszindulatú daganatok általában több és súlyosabb tüneteket okoznak.

A leggyakoribb tünetek közé tartozik a kedvtelenség, a csökkent étvágy, a fogyás, a megnövekedett haskörméret (ami akár hízásnak is tűnhet), a hányás, a hasmenés, a megnövekedett vízfogyasztás és vizeletürítés, valamint a sárgaság. A megnövekedett haskörméret és a hasi folyadék miatt a has megduzzadhat, és a betegnek nehézsége lehet a lélegzéssel. Ezenkívül a máj megnagyobbodása a hasüregben szintén nyomást gyakorolhat más szervekre, ami további tüneteket okozhat.

A viselkedési tünetek is előfordulhatnak, beleértve a zavart viselkedést, a depressziót és a tájékozódási nehézségeket. Fontos megjegyezni, hogy a tünetek nem specifikusak, és más betegségeknél is előfordulhatnak, ezért fontos az állatorvosi vizsgálat, hogy megfelelően diagnosztizálják a betegséget. A korai diagnózis azonban kulcsfontosságú, mivel lehetővé teszi a hatékonyabb kezelést és javítja a betegség prognózisát.

Hogyan diagnosztizáljuk a májdaganatokat?

Tünetek jelentkezése esetén általában laborvizsgálat az első lépés. Fehérvérsejtszám emelkedés, vérszegénység, vérlemezkeszám emelkedés vagy épp csökkenés, elhúzódó véralvadás és a májenzimek és az epesavak emelkedése, vérfehérjék csökkenése nem specifikus eltérés, de gyakran látható a laborleleten.

Ha kedvencünk fizikális tünetei, illetve laborértékei kapcsán májelváltozás felmerül, leggyakrabban hasi ultrahangot javaslunk első körben, amit citológiai és/vagy biopsziás mintavétel, áttétkereső vizsgálatok, CT/MRI, illetve sebészi feltáró műtét követhet, melynek célja lehet a komplett tumor eltávolítása vagy ha ez nem lehetséges, akkor szövettani mintavétel az elváltozásokból, hasi nyirokcsomókból stb.

Hogyan néznek ki a májdaganatok?

A daganatok megjelenése lehet nagy gócos ún. masszív, amikor jellemzően egy nagyobb terimét látunk, vagy több gócos, azaz nodularis, amikor számos kisebb rendellenes terület látható a máj állományában, de lehet diffúz is, amikor a máj egésze érintett.

A hepatocellularis carcinomák általában masszív megjelenésűek. Az epevezető carcinomák esetén mindhárom megjelenési forma előfordul. A mesencyhmalis eredetű szarkómák általában nodularisak. A neuroendokrin carcinoidok jellemzően diffúzak, de a megjelenés alapján sajnos nem lehet diagnózist felállítani.

Milyen kezelés jöhet szóba?

A primer májdaganatok lehetőség szerint sebészileg kezelendők (akár jó, akár rosszindulatú daganatról van szó), ami az érintett májlebeny eltávolítását jelenti. A hepatocelluláris carcinomák akár 80%-ban is lehetnek masszív megjelenésűek, ami azért is fontos, mert az esetek 2⁄3-ában a soliter góc valamelyik bal oldali májlebenyt érinti, ami műtét szempontjából kedvezőbb és sokszor nagy méretű tumorok eltávolítása is lehetséges, ami után van remény hosszú, akár több éves túlélésre is. Ezeknél a masszív formáknál a metasztatikus hajlam 40% alatti, míg a több gócos vagy diffúz formáknál 90-100%. A jobb oldali májlebenyek érintettsége esetén a műtét nem mindig kivitelezhető, illetve kockázatosabb a nagy vénák közelsége miatt.

Ha sebészi eltávolítás nem jön szóba, akkor a gyógyszeres lehetőségek sokszor korlátozottak, mert ezeknek a daganatoknak a többsége nem reagál kielégítően a szisztémás kezelésre.

Gyakran Ismételt Kérdések a májdaganat betegséggel kapcsolatban