A húgyhólyag daganatai kutyákban az összes tumoros betegség 1,5–2,0%-át teszik ki, cicákban ennél sokkal ritkábban fordulnak elő.
Az átmeneti sejtes carcinoma (TCC) a húgyhólyag leggyakoribb daganattípusa mindkét fajban, a kutyák húgyhólyagdaganatainak 76-96%-át, a macskáknál pedig 92%-át teszik ki.
Jóval ritkábban találkozunk más típusú rosszindulatú elváltozásokkal, mint pl. a laphám carcinoma, adenocarcinoma, rhabdomyosarcoma, fibrosarcoma, lymphoma, leiomyosarcoma, hemangiosarcoma és olyan jóindulatú daganatokkal, mint a leiomyoma és fibroma.
Előfordulás és kialakulás
Vannak bizonyos hajlamosító tényezők, melyeknek szerepe lehet a húgyhólyag daganatos elfajulásában, ilyen pl. az elhízás, a rovar- és gyomirtó permetszerek, ipari környezet, de embereknél a dohányzás is növeli a kockázatot.
A kor előrehaladtával gyakoribbá válnak a neoplasztikus folyamatok, a hólyagdaganattal diagnosztizált állatok rendszerint 6 évnél idősebbek.
Nőstényekben majdnem kétszer olyan gyakran fordul elő, mint a hím egyedekben. Bizonyos kutyafajták terheltebbek ezekkel a daganatokkal, skót terrierekben kiugróan magas az előfordulási ráta, de a shetlandi juhászkutya, beagle, drótszőrű foxterrier és a westie is fokozottan érintett.
A primer daganat kutyáknál leggyakrabban az ún. trigonum területén alakul ki, ami a húgyvezetők beszájadzása és a húgycső eredése közti háromszög alakú területen található. Az esetek kb. felében a húgycsövet, és a hímek harmadában a prosztatát is érinti. A szövetszaporulat így húgyúti elzáródást is okozhat, amely miatt következményes egy- vagy kétoldali vesemedence tágulat, illetve vizeletürítési, illetve tartási nehézség jelentkezhet. Cicákban a carcinoma lehet diffúz, vagy a trigonumnál helyeződő, de kialakulhat a hólyag alsó részén is.
A húgyúti betegségek tünetei
Erőltetett, elnyújtott, szakaszos, lassú vagy gyakori ürítés, vizeletcsepegés, a szobatisztaság elvesztése, véres vizelet, megnövekedett vízfogyasztás, ritkábban a hüvely felől történő szokatlan váladékozás tapasztalható.
A tünetek alapján persze nem kell egyből a legrosszabbra gondolni, a húgyúti gyulladás jóval gyakoribb és hasonló vizelési zavarokat okozhat.
Az átmeneti sejtes carcinoma jellemzői
Habár a leggyakrabban előforduló carcinoma hám eredetű, szinte minden esetben behatol a húgyhólyag falának izomrétegébe is, nem csak a legbelső felszíni nyálkahártyaréteget érinti.
A carcinomákat szövettanilag a sejtdifferenciálódás mértéke szerint jól differenciált (grade 1), közepesen differenciált (grade 2), és rosszul differenciált (grade 3) formába sorolják. Minél jobban eltérnek a normál sejtektől a rákos sejtek, annál agresszívebb a daganat, azaz annál gyorsabban nő és terjed tovább. Másképp fogalmazva, minél nagyobb a grade, annál kedvezőtlenebb a betegség alakulása. Kutyáknál ezek a tumorok kb. 60-80%-ban közepesen differenciált, grade 2-es típusúak.
A primer daganatból áttétek is kialakulhatnak a szomszédos medenceüregi szervekbe, nyirokcsomókba, vesébe, csigolyákba, petefészkekbe, méhbe, hüvelybe, prosztatába, de a vér- és nyirokrendszeren keresztül ritkábban távolabbi szervekbe (pl. máj, tüdő, agy) is. A lokális invázió korrelál az áttétképző hajlammal (a helyileg kiterjedtebb daganatok gyakrabban képeznek áttétet).
A diagnózis idején kutyáknál az esetek kb. 16%-ban van a környező nyirokcsomókban és 14%-ban egyéb szervekben áttét, de a folyamat előrehaladtával ez a szám meghaladja az 50%-ot. Cicáknál a diagnózis idején az áttétes esetek előfordulási aránya kb. 20%.
A rendellenes szövet lokális inváziója, a szervezetben való elterjedtsége alapján a tumoros betegséget különböző stádiumokba sorolhatjuk, ami alapján a kezelési lehetőségeket és a várható prognózist előrevetíthetjük.
Diagnosztikai lépések és nehézségek
Vérlabor
A vérvizsgálat lehet negatív, mert nem minden esetben van eltérés a vérképben és biokémiai paraméterekben, azonban enyhe fokú vérszegénység jelentkezhet a vérvizelés vagy a krónikus betegség következtében kialakuló csontvelő-szuppresszió miatt.
A veseparaméterek emelkedése (urémia) a vizeletelvezetés következménye is lehet.
Vizeletvizsgálat és vizeletüledék citológia
A vizelet rutin státuszának és üledékének vizsgálata minden húgyúti tünet esetén kiemelten fontos.
A vérvizelés és a vizeletfehérjék megnövekedett mennyisége a nyálkahártya fekélyesedése miatt gyakori jelenség.
A károsodott, abnormális hólyaghám hajlamosabb a fertőzésekre, így a vizeletüledékben baktériumok, fehérvérsejtek és vörösvérsejtek jelenhetnek meg, mely fennállhat egy egyszerű fertőzés miatti gyulladásnál is, viszont a másodlagos gyulladás befolyásolja a citológia értékelhetőségét és fals negatív eredményhez vezethet.
A vizeletüledék citológia a levált hámsejtek megjelenését vizsgálja, azonban a neoplasztikus átmeneti sejteket néha nehéz megkülönböztetni a reaktív (pl. gyulladás miatt) átmeneti sejtektől.
A nem hám eredetű, jóval ritkább úgynevezett mesenchymális daganatok (sarcomák) sejtjei nem minden esetben jelennek meg a vizeletüledékben.
Hasi ultrahang
A hasi ultrahangvizsgálat során, telt hólyag mellett lehetőség van többek között a falszerkezet és falvastagság elbírálására. Az ép húgyhólyag fala kutyákban 3 mm-nél, macskákban 2 mm-nél nem vastagabb, sima felszínű, egyenletes. A falvastagságot kissé befolyásolja a hólyag teltsége, minél több vizelet van a hólyagban, annál jobban ellaposodik.
Ha a hólyag fala egyenetlen, megvastagodott, vagy massza türemkedik a hólyag üregébe – különösen a trigonum tájékán -, az aggodalomra adhat okot. Az ultrahang azonban önmagában nem különíti el a daganatos – és gyulladás miatti elváltozásokat, viszont a citológiával, illetve szövettani vizsgálattal együtt hasznos és fontos vizsgáló módszer.
Mintavétel
A mintavételi technikák közé tartozik a katéteres citológia, az endoszkópos (cisztoszkópos) biopszia, és a műtéti feltárás során vett biopszia. A bőrön keresztül történő mintavételi eljárások ebben az esetben nem javasoltak a daganat hasüregbe vagy a hólyag más területeire történő szórásának veszélye miatt.
Metasztázisok felderítése
Az esetleges áttétek feltérképezésére a hasi ultrahang mellett mellkas röntgen, a gerinccsigolyákról készített röntgen, és esetenként 3D képalkotó vizsgálatok (CT/MR) jönnek szóba.
A hólyagrák kezelési lehetőségei
A hólyagdaganat is akkor kezelhető legsikeresebben, ha a primer tumor kis méretű, operálható, és még nem képzett áttétet. A műtét célja lehet a daganat komplett vagy részleges eltávolítása, vagy az életminőség javítása olyan esetekben, amikor a szövetszaporulat elzárja a húgycsövet vagy a húgyvezetőt és a vizeletelfolyás akadályozott vagy lehetetlen.
A palliatív műtétnek viszonylag sok szövődménye lehet, ezért nem minden esetben javasolható. Szövődmények: fájdalmas vizelés, gyakori vizeletürítés, véres vizelet, vizeletcsepegés, és a vizelet visszaáramlása a felsőbb húgyutakba, amely hajlamosít a felszálló húgyúti fertőzésre és a tumorsejtek felfelé történő terjedésére (pl. vese).
A sebészi terápia mellett vagy helyett gyógyszeres kezelésre is van lehetőség, melynek célja a legtöbb esetben a tumor, illetve az áttétek növekedésének lassítása, műtét után a kiújulás megakadályozása, az életminőség javítása. Az esetlegesen kialakuló másodlagos fertőzések felfedezése és kezelése fontos eleme a palliatív terápiának. A hagyományos kemoterápia mellett gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel is lassítható a folyamat progrediálása.