A vizslák különösen idősebb korban hajlamosak lehetnek daganatos megbetegedésekre, mint például a mastocytoma, lymphoma, hemangiosarcoma és lipoma. Ezek a tumorok eltérő lefolyásúak és kezelési lehetőségeik is változóak, ezért a korai felismerés és pontos diagnózis elengedhetetlen. A genetikai hajlam mellett környezeti tényezők is szerepet játszanak a daganatok kialakulásában. A rendszeres állatorvosi vizsgálatok és megfelelő terápia jelentősen javíthatják a vizslák életminőségét és túlélési esélyeit. Ismerje meg a leggyakoribb daganattípusokat és a kezelés lehetőségeit, hogy vizslája hosszabb ideig egészséges maradhasson.
—
A vizslák – különösen a magyar vizsla és annak drótszőrű változata – aktív, intelligens és rendkívül népszerű fajták, amelyek az elmúlt évtizedekben családi kedvencként és vadászkutyaként is komoly elismerést vívtak ki maguknak. Sajnos genetikai adottságaik és a környezeti tényezők hatására hajlamosak lehetnek bizonyos daganatos megbetegedésekre. Bár e fajtánál a daganatok előfordulása általában nem kiemelkedően magas, több daganattípus rendszeresen diagnosztizálható, különösen idősebb egyedekben. A következőkben bemutatjuk a leggyakoribb tumorokat, azok klinikai jellemzőit, diagnosztikai lehetőségeit és terápiás megközelítéseit.
Mastocytoma – a hízósejtes daganat
A mastocytoma, vagyis a hízósejtes daganat, a kutyák leggyakoribb bőrdaganata, különösen középkorú vagy idősebb egyedekben fordul elő.
A daganat megjelenése változatos: lehet egyetlen felszín felé emelkedő pirosas csomó a bőrben, de előfordulhat egyidőben több elváltozás is. Kialakulhat mélyebben a bőr alatti szövetekben is, ezek könnyen összetéveszthetők pl. zsírcsomókkal. A mastocytomákra jellemző, hogy a daganatot alkotó hízósejtekből a szövetek közé juthatnak hisztamin-szerű anyagok, amelyek viszketést okoznak, ezért gyakori, hogy a kutya vakarja, vagy nyalogatja ezeket az elváltozásokat. Ez a traumatizáció azonban csak tovább fokozza a hisztamin-szerű anyagok felszabadulását, ezért a daganat és környezete gyulladttá válik, mérete megnő, kipirul és még jobban viszkethet. A daganat viselkedése sokszor kiszámíthatatlan, és a gyorsan növekvő, helyileg invazív, távoli áttétet is képző formák nem ritkák.
A mastocytoma kialakulásának pontos oka nem ismert, azonban a hízósejtek c-KIT gén mutációja szerepet játszhat a tumor kialakulásában, melyben genetikai hajlam és környezeti hatások (pl. krónikus irritáció, allergia, gyulladás) szintén közreműködhetnek.
A diagnózishoz vékonytű-aspirációs citológia szükséges, amely rendszerint elegendő a rendellenes hízósejtek felismeréséhez. A kezelés elsődleges módja a sebészi kimetszés, amelynél elengedhetetlen a megfelelő szélességű és mélységű biztonsági zóna betartása, különben a daganat kiújulására nagy lehet az esély és egy második műtét már nem minden esetben kivitelezhető. A pontosabb szövettani osztályozás és prognózis meghatározása céljából a radikális műtét után szövettani vizsgálat is indokolt, mellyel a műtéti sebszélek épsége is meghatározható. A daganat áttétet képezhet a regionális nyirokcsomókba, lépbe, májba vagy csontvelőbe, ezért stádiumbesorolás és rendszeres nyomonkövetés is szükséges.
Amennyiben a daganat nem távolítható el teljesen, vagy magas malignitási fokozatú, kiegészítő kezelés is szükséges.
Lymphoma – a nyirokrendszer daganata
A lymphoma az egyik leggyakrabban előforduló daganat kutyákban, a vizslák is a hajlamos fajták közé tartoznak.
A lymphomáknak sokféle altípusa van:
- a folyamatban résztvevő lymphoid sejtek típusa szerint (T- vagy B-sejtes),
- a kiindulás helye szerint (nyirokcsomókat érintő = multicentrikus, gyomor-bélrendszeri = alimentáris, mellkasban megjelenő = mediastinalis, bőrben kialakuló = cutan, és egyéb, nyirokszerveken kívüli, ún. extranodális formák, pl. szemben, idegrendszerben, vesében stb.),
- a sejtek mérete szerint (kis-, közepes-, és nagysejtes formák).
A betegség leggyakoribb megjelenési formáját, az úgy nevezett multicentrikus lymphomát a perifériás nyirokcsomók szimmetrikus, fájdalmatlan megnagyobbodása jellemzi. Az áll alatti, váll előtti és térdhajlási régiókban tapintható duzzanatok mellett előrehaladottabb esetben lép vagy májmegnagyobbodás, vérképbeli eltérések, láz, letargia, étvágytalanság, fogyás és más nem specifikus tünetek is jelentkezhetnek.
A lymphoma kialakulása multifaktoriális: genetikai prediszpozíció, génmutációk, valamint környezeti karcinogének (pl. növényvédő szerek, cigarettafüst) is felmerülnek a kockázati tényezők között.
A nyirokcsomók jelentős megnagyobbodása már a fizikális vizsgálat során felkelti a betegség gyanúját, de mielőbbi citológiai mintavétel javasolt a korai diagnózishoz. A B- vagy T-sejtes eredet pontosítása prognosztikai és terápiás szempontból kiemelt jelentőségű, ezért a citológiai vizsgálatot immuncitokémiai (áramlási citometria) vagy szövettani és immunhisztokémiai vizsgálatok egészíthetik ki. A vérvizsgálat nagyon fontos, mivel a betegség megjelenhet a perifériás vérben is, ami előrehaladott stádiumot jelez. A hasi ultrahang, valamint a mellkas röntgen vizsgálat a betegség stádiumának meghatározásához szintén javasolható.
A kezelés fő pillére a kemoterápia, melynek hatékonysága nagymértékben függ a lymphoma típusától, stádiumától, az immunrendszer állapotától és a daganat genetikai jellemzőitől. A kezelés célja a betegség kontrollálása és az életminőség javítása, a teljes gyógyulás ritka. A rendszeres kontroll és a visszaesések időben történő felismerése meghosszabbítja a túlélést.
Hemangiosarcoma – agresszív vérér-eredetű tumor
A hemangiosarcoma (HSA) kutyákban gyakori, agresszív, a vérerek endothel sejtjeiből eredő daganat, amely főként a lépet, májat, szívet és a bőrt érintheti. A vizslákban – bár nem kiemelten prediszponáltak – szintén előfordul, főként a lépet érintő forma, mivel a hemangiosarcoma jellemzőbb a nagytestű fajtákban, különösen a 10 év körüli állatokban.
A lép hemangiosarcomája gyakran egészen addig nem okoz tünetet, amíg a daganat meg nem reped és belső vérzést nem okoz. Ez hirtelen állapotromlást, extrém gyengeséget, összeesést, sápadt nyálkahártyákat, gyors szívverést, zihálást, hasi fájdalmat eredményezhet, akár pár órán belüli elhullással.
A rosszullét okának (vérvesztés) és eredetének felderítéséhez a leggyorsabb és leginformatívabb módszer rendszerint az ultrahang vizsgálat, amellyel látható a gócos jellegű rendellenes szerkezet a szerveken és a folyadék a hasüregben vagy a szívburokban. Fontos megjegyezni, hogy az ultrahangkép alapján az elváltozás szövettani típusa nem mondható meg, végleges diagnózis a műtétet követő szövettani vizsgálattal állítható fel. Enélkül onkológiai kezelési javaslat nem adható, mivel a különböző daganatok eltérő kezelést igényelnek. A megrepedt, vérző hasűri daganat azonnali eltávolítása javasolt az életveszély elhárítása miatt. A szívburokba vérző daganat a szív pumpafunkcióját rontja, ilyenkor elsődleges a folyadék lecsapolása a szívburokból. A sebészi beavatkozások önmagukban néhány hónapnyi tünetmentességet eredményeznek, kemoterápiával a túlélési idő jelentősen növelhető. A hemangiosarcoma áttétképző hajlama kiemelkedően magas, különösen a tüdő, máj, szívburok és hashártya irányába. A diagnózis idején legtöbbször már van a szervezetben metasztázis.
Lipoma – a jóindulatú zsírdaganat
A lipoma egy jóindulatú zsírszöveti daganat, amely gyakori elváltozás középkorú és idősebb kutyákban. Klinikailag a lipoma rugalmas tapintatú, valamelyest mozgatható, fájdalmatlan csomóként jelenik meg a bőr alatti szövetekben. Általában lassan növekszik, és nem zavarja az állatot. A leggyakoribb lokalizáció a szügy, a mellkas, a horpasz, a has, a comb és a váll régiója.
Bár a pontos etiológia nem ismert, a genetikai hajlam és az elhízás szerepet játszhat a kialakulásban. A lipomák jóindulatú elváltozások, áttétet nem képeznek, de a kialakulás helyén extrém nagyra is növekedhetnek, ami az állatot zavarhatja a mozgásban. A lipomáknak vannak olyan ritkább formái, amik az izomlemezek közt (intermuscularis lipoma) vagy az izmok állományába terjedve növekednek (infiltratív lipoma), ezek műtéti eltávolítása már nehezebb, recidívára hajlamosabbak, de áttétet ezek sem képeznek.
A diagnózis a vékonytű-aspirációs citológián alapul, amely zsírcseppeket és érett lipocytákat mutat ki. Ultrahangos vizsgálat hasznos lehet a mélyebben fekvő elváltozások értékelésében.
Műtéti eltávolítás nem minden esetben szükséges, kivéve, ha a szövetszaporulat növekszik, zavarja a mozgást, vagy infiltratív jellegűnek tűnik.
—-
A vizslák esetében a daganatos megbetegedések viszonylag gyakoriak, főként idősebb korban. A leggyakrabban előforduló tumorok közé tartozik a mastocytoma, a lymphoma, a hemangiosarcoma és a lipoma. Ezek felismerése, pontos diagnosztikája és időben történő kezelése kulcsfontosságú a túlélés és az életminőség szempontjából. A genetikai hajlam, az életmód és a környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak a daganatok kialakulásában. A rendszeres állatorvosi szűrések, az időben elvégzett diagnosztikai vizsgálatok hosszútávon hozzájárulhatnak a vizslák egészségének megőrzéséhez.