Az emlődaganatok gyakorisága a különböző fajokban igen változatos. A kutya messze a leggyakrabban érintett háziállat, tehenekben, lovakban, kecskékben, anyajuhokban és kocákban ritkán fordul elő emlőrák. Kutyáknál 3-szor nagyobb az előfordulási gyakoriság, mint nők esetén.

A szukákban előforduló összes tumoros elváltozás 50%-át teszik ki az emlődaganatok!

A kutyák és macskák emlődaganatainak mind a biológiai viselkedése, mind a szövettani típusa részben különbözik. Cikkünkben a kutya emlődaganatiról írunk bővebben, kiemelve a macskáknál tapasztalható leglényegesebb különbségeket.

Előfordulás és kiváltó okok

A pontos kórokot legtöbbször lehetetlen megmondani, mivel a rákos betegségek multifaktoriális jellegűek, azaz kialakulásukhoz számos tényező együttállása szükséges. Hátterükben különböző hormonális és genetikai okok gyaníthatóak. A kutyáknál a fiatal kori elhízás igazoltan kockázati tényező.

Ők a legveszélyeztetettebbek

Az egyes kutyafajták közül az uszkárok, tacskók, spánielek, német juhászok, máltai selyemkutyák, yorkshire terrierek érintettek leginkább. A macskáknál a sziámi és más keleti fajtákban, valamint a házimacskákban fordul elő leggyakrabban.

Az emlődaganatok lényegesen gyakoribbak azoknál a szukáknál, amelyeket nem ivartalanítottak vagy csak 2 éves koruk után, mivel ekkorra már rendszerint átestek a 3. tüzelésükön és az emlőtelepben található sejtek sok-sok osztódáson keresztülmentek. Náluk az emlődaganat kockázata kb. 30%, ami azt jelenti, hogy minden 3. szuka kutyának lesz emlődaganata, ha nincs fiatal korban ivartalanítva!

Emlődaganat kutyánál

Emlődaganat kutyánál

Hogyan lehet a kialakulás kockázatát csökkenteni?

Az emlődaganat kialakulásának kockázata azoknál a szukáknál, akiket első tüzelésük előtt ivartalanítottak 0,5%. Az első tüzelés után ivartalanított szukáknál 8%, míg a második tüzelés után már  26%. A 6 hónapos kor előtt ivartalanított macskáknál 7-szer kisebb az emlődaganatok kialakulásának kockázata, és bármely életkorban elvégzett petefészek eltávolítás 40-60% -kal csökkenti az emlődaganatok kockázatát.

Azért fontos ezeket hangsúlyozni, mert a korai ivartalanítással – annak számos egyéb előnye mellett – az emlődaganat kialakulásának esélyét lényegesen csökkenteni tudjuk kedvencünkben.

Az emlőtumor kutyáknál átlagosan 10,5 éves korban jelentkezik, ha nem az átlagéletkort nézzük, akkor rendszerint 1-15 éves kor között fordul elő, de az 5 évesnél fiatalabb kutyákban ritkább.

Jóindulatú és rosszindulatú emlődaganatok aránya

A szukák emlődaganatainak kb. 50%-a jóindulatú, 50%-a rosszindulatú (malignus). Néhány malignus emlődaganatos betegség végzetes, főleg ha későn kerül sor a diagnosztizálására, illetve a daganateltávolító műtétre.

A macskák emlődaganatainak kb. 85% -a rosszindulatú, és ezek többsége agresszív biológiai viselkedést mutat, azaz rendszerint lokálisan invazívak, a környező szöveteket átszövik, valamint könnyen és már a korai stádiumban is gyakrabban képeznek távoli áttéteket a szervezetben, mint az szukák esetében látható.

Kutyáknál sokkal nagyobb számú komplex és vegyes tumor van, mint a macskáknál.

Az emlődaganat tünetei

A kutyák két oldali tejlécében 5 pár emlő helyeződik, míg a cicáknál 4 pár emlőt találunk mindkét nemnél.

Emlődaganat macskánál

Emlődaganat macskánál

A leggyakrabban észlelt tünet a hasaljon, az emlők vonalában megjelenő tömött csomócska vagy nagyobb duzzanat, mely rendszerint nem fájdalmas.

Egyéb tünetek mint pl. az emlőmirigy váladékozása, a bőr kifekélyesedése a duzzanat felett, fájdalmas emlők, és súlyos esetben általános tünetek mint pl. étvágytalanság, kedvetlenség, fogyás és gyengeség is kísérhetik az emlődaganatok megjelenését.

Diagnosztika

Alapos általános fizikai vizsgálat szükséges az összes duzzanat helyeződésének, méretének és jellegének feltérképezéséhez, az esetleges környező megnagyobbodott nyirokcsomók felkereséséhez. Ezen kívül egyéb kiegészítő vizsgálatok is szükségesek a rák típusának és szervezetbeli elterjedésének pontosabb meghatározásához, illetve az állat általános állapotának felméréshez:

  • Vérvétel: vérkép, biokémia, vizeletvizsgálat és véralvadási profil.
  • Hasi ultrahang, mellkas röntgen, esetenként CT és MRI vizsgálat: áttétkeresés céljából.

Vékonytű aspiráció esetén egy tűvel citológiai vizsgálatra mintát veszünk a daganatból, illetve a megnagyobbodott nyirokcsomóból, majd a tűből egy fecskendő segítségével tárgylemezekre fújjuk a tűben lévő kicsi mintát. Ezzel a daganat jó- vagy rosszindulatú mivoltát valószínűsíteni lehet, illetve egy esetleges nyirokcsomó áttét is sokszor felismerhető.

  • Előnye, hogy a beavatkozás éberen történik, csupán kis kellemetlenséggel jár az állat számára, teljes anesztézia, bódítás ehhez a vizsgálathoz nem szükséges és hamar ad eredményt.
  • Hátránya, hogy mivel csak néhány sejt kerül a kenetekre, a pontos daganattípus nem minden esetben állapítható meg.

Bizonyos esetekben biopsziás mintavétel javasolható, mely azonban már teljes anesztéziában történik, és egy vagy több helyről kb. 0,5-1 cm-es szövetrészlet eltávolítását jelenti, melyből a daganat pontos szövettani típusa megállapítható, a minta feldolgozása azonban több időt vesz igénybe. Rendszerint olyan esetekben szoktuk alkalmazni, mikor kérdéses, hogy egyáltalán érdemes-e nagyobb műtétet tervezni?

Az úgynevezett gyulladásos emlőkarcinómának nevezett daganat esetén műtéti eltávolítás rendszerint nem javasolt. Ha műtéti eltávolítás nem merülhet fel (pl. olyan nagy méretű a tumor) vagy több szerv is érintett áttétekkel, akkor felmerülhet egyéb daganatellenes kezelés, pl. kemoterápia vagy sugárkezelés, amelynek megtervezéséhez azonban pontos szövettani diagnózis  és biopsziás mintavétel szükséges.

A daganatos betegség stádiumba sorolása a tumor típusának ismerete (citológia/biopszia) és szervezetbeli elterjedtsége (ultrahang, röntgen, CT, MRI) alapján történik.

Tüdőáttét röntgen felvétele

Tüdőáttét röntgen felvétele

Bizonyos esetekben (pl. ha több emlőtelep is érintett egy tejlécben és/vagy számos különálló csomó tapintható) a citológiai vizsgálatot elhagyjuk, mivel ezekben az esetekben mindenképpen a teljes tejléc (összes egyoldalon lévő emlő) eltávolítását javasoljuk.

A műtétet követő szövettani vizsgálat nagyon fontos része a diagnosztikának (akkor is, ha volt előzetes biopszia), hiszen a daganat szövettani típusa, és agresszivitása, a vérerekbe vagy nyirokerekbe történő betörése, az ép, daganatmentes sebszél, az eltávolított nyirokcsomók érintettsége is ezzel bírálható el, és ennek segítségével javasolható műtét utáni (posztoperatív) kezelés, illetve a kimenetel, prognózis pontosításához is korrekt szövettani leírás szükséges.

Gyógykezelés

A legtöbb emlődaganat kezelésére a sebészeti eltávolítás ajánlott, mely akár teljes gyógyuláshoz is vezethet egyéb kiegészítő kezelés nélkül is. Kutyáknál a prognózis a műtéti úton ép sebszéllel eltávolítható daganatok esetén legtöbbször jó, macskáknál rosszabb. Bizonyos esetekben kemoterápiára lehet szükség műtét után.

A műtét típusa függ az emlődaganatok méretétől, helyétől és számától, valamint az állatok fajától. Általában a műtét magában foglalja legalább az érintett emlőmirigy eltávolítását. Ha nem bírálható el egyértelműen, hogy egy adott szövetszaporulat mely emlőmirigyhez tartozik (2 emlő között helyeződik), akkor javasolt mindkét emlőt eltávolítani a teljes mirigyállománnyal, illetve ha van hozzájuk tartozó helyi nyirokcsomó, akkor azzal együtt.

Ha egy daganat az előzetes vizsgálatok alapján nagyon agresszívnek tűnik, akkor indokolt lehet nem csak az adott tumoros emlőt eltávolítani, hanem azokat is, amik az elváltozást mutató emlővel közös ér- és nyirokérhálózaton vannak. A macskáknál rendszerint agresszív sebészeti beavatkozást ajánlunk akár mindkét oldali tejléc néhány hetes időközzel történő eltávolításával. Az emlődaganatos szukák ivartalanítása (a tumoreltávolítással egyidőben vagy pár héttel utána) ellentmondásos.

A tumor eltávolításával egybekötött ivartalanítást vizsgáló legtöbb tanulmány nem mutatott előnyt az új rosszindulatú emlődaganatok kialakulásának megakadályozásában, vagy a már meglévő emlődaganatok agresszivitásának vagy metasztatikus potenciáljának (áttétképződési hajlam) befolyásolásában. Ezzel ellentétben a jóindulatú, hormonfüggő emlődaganatok kialakulását az ivartalanítás gátolhatja.

A gyulladásos emlőkarcinóma esetén a sebészi megoldás nem javasolt, mivel nem javítja a túlélési arányt. Sajnos a ténylegesen hatékony kezelést erre még nem fedezték fel. A nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel kombinált kemo- és/vagy sugárterápia jelenleg a leghatékonyabb, de a prognózis továbbra is rossz ezen típusú daganat esetén.

Utókezelés

A legtöbb állat a műtét másnapján már teljesen jó általános állapotban van, még drasztikus, a teljes tejlécet eltávolító műtétek esetén is. A műtét utáni fájdalom jól kontrollálható az állatorvos által hazaadott fájdalomcsillapító gyógyszerekkel. A műtéti seb elfertőződését pár napig adagolt antibiotikummal akadályozzuk meg.

Gallér viselete ajánlott

Gallér viselete ajánlott

A seb védelmét szolgálja továbbá a védőgallér felhelyezése, amely megakadályozza, hogy az állat a sebet nyalogassa, vagy idő előtt kiszedje a varratokat és így a seb szétnyíljon. Hasonló célt szolgál, de kevesebb kellemetlenséggel jár az állat és a gazdi számára (bár nem minden állatnál alkalmazható) a műtétek utáni sebvédelmet szolgáló kutyaruha. Mozgáskorlátozás rendszerint a varratszedésig szükséges.

A műtét utáni szövődmények a következők lehetnek:

  • folyadékfelhalmozódás a bőr alatt a seb környezetében (lehet savós vagy savós-véres váladék, vagy akár gyulladásos gyülem),
  • a seb szétnyílása.

Ha az emlődaganatok rosszindulatúak voltak, akkor a műtéti területet és a regionális nyirokcsomókat a beavatkozás utáni első 12 hónapban legalább 3 havonta, majd azt követően 6 havonta ellenőrizni kell a helyi kiújulás időben történő észlelése miatt, a metasztázisok felderítésére pedig hasi ultrahang és mellkas röntgenfelvételeket vagy CT, illetve MRI vizsgálatokat is javasolt készíteni.

Prognózis (kórjóslat)

A kutyáknál számos tényező befolyásolja a műtétet követő kórjóslatot. Ezek közé tartozik a tumor mérete, a klinikai stádium (milyen mértékben terjedt el a rák a szervezetben), a daganat típusa és agresszivitásának fokozata, a sebészi szél épsége, valamint a tumorszövetben észlelt számos más patológiai változást.

A jóindulatú vagy kevéssé rosszindulatú daganatok műtéttel gyógyíthatók, bár az újabban kialakuló emlődaganatok a korábban eltávolított góc szövettani típusától eltérőek is lehetnek, ezért fokozott körültekintéssel kell kezelni minden újonnan megjelenő szövetszaporulatot. A kutyáknál a rosszindulatú emlődaganatok mérete fontos szempont a prognózis meghatározásakor, mind a helyi tumor-visszatérés, mind a túlélési idő szempontjából. Minél kisebb a daganat mérete a műtét idején (3-5 cm vagy kisebb), annál kisebb a valószínűsége, hogy máshol megismétlődik, vagy metasztatizálódik (terjed). Tehát ha egy emlőduzzanatot találunk, a korai műtéti eltávolítás a legjobb és legbiztosabb megoldás.

Az emlőrákos macskák prognózisa rendszerint kedvezőtlenebb, mivel bennük a daganatok helyileg agresszívebbek és nagyobb az áttétképző hajlamuk. A kutyákban alkalmazott prognosztikai faktorok a macskákra is hasonlóak, bár a daganat mérete és a prognózis összefüggésében van különbség a kutyákhoz képest: ha a daganat kisebb mint 3 cm, akkor a macskák néhány évig élhetnek; ha 3 cm-nél nagyobb, a műtét utáni átlagos túlélés 4-12 hónapra rövidülhet. Ezért itt még fontosabb a korai sebészeti beavatkozás.

A macskákban a rákos szövettel együtt eltávolított környező szövet mennyisége is erősen befolyásolhatja a túlélési időt. Minél drasztikusabb a tumor eltávolítása, minél távolabb esik a metszési vonal a daganattól, annál hosszabb túlélési időre lehet számítani.